Feloldható a gazdasági egyenlőtlenség, de hiányzik a székely régióközpont
Sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára – jelentette ki a Krónikának Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke.
Az Európai Unión belül Romániában a legnagyobb a különbség a legfejlettebb és a legszegényebb régiók között, ezért is különösen aktuális a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a témában szervezett nemzetközi tudományos konferencia.
Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke közlése szerint a Regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés Kelet-Közép-Európában című, kedden és szerdán zajló rendezvényt az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társasága szervezi.
Benedek a témában tartott sajtótájékoztatóján elmondta:
az elmúlt 15 évben a gazdasági fejlődés azzal járt, hogy nőtt az országban az egyenlőtlenség a fejlettebb és a szegényebb régiók között.
Újságírói kérdésre kifejtette: Bukarest – Ilfov megyével kiegészülve – az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjénél jobban, ahhoz képest mintegy 140 százalékos szinten teljesít, miközben a sereghajtó Vaslui, Teleorman és Giurgiu megye fejlettségi szintje az uniós átlag 30-35 százalékát is alig éri el. A Krónika kérdésére arra is kitért:
a három székely megye – Hargita, Kovászna és Maros – szintén alaposan le van maradva.
Mint részletezte: a három megye a kilencvenes évek elején még az első tíz közé tartozott, az elmúlt 10-15 évben azonban azt tapasztalták, hogy mindhárom lecsúszott a rangsorban, most valahol a húsz-huszonötödik helyen állnak.
A szakértő szerint ennek számos oka van, de Erdély egészét tekintve általánosan jellemző, hogy a keleti és az északi megyék leszakadtak a dél-közép és a nyugati régióban található megyéktől. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: a piacgazdaság szerkezetének is jelentős szerepe van az egyenlőtlenségek kialakulásában.
hiszen ez a tőke rendszerint a már fejlett üzleti környezettel, nagyobb piaci kapacitással, munkaerő-kínálattal rendelkező városok felé irányult. Ebben a tekintetben sajnos sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára” – magyarázta Benedek József.
A konferencia egyik főszervezője ugyanakkor elmondta: a rendezvényen pont arról fog szó esni, hogy hol és milyen módszerekkel igyekeznek a gyakorlatban felszámolni ezeket az egyenlőtlenségeket. Rámutatott:
a módszer elvben létezik, de Romániában jelen pillanatban nem létezik a kellő intézményi háttér ennek alkalmazásához.
A konferencián egyébként 4 kontinens 20 országából 160 előadó, kutató vesz részt. A sajtótájékoztatón Sally Hardy, az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társaságának ügyvezető igazgatója kijelentette: arra készülnek, hogy a konferencia keretében létrehozzák társaságuk közép-kelet-európai részlegét.
Mint részletezte: céljuk, hogy kétirányú kommunikációs kapcsolatot építsenek a kutatók és a regionális politikákat alakító közszereplők között.