Prioritás a nyelvi küszöb: az anyanyelv és a jelképek használatára fókuszál az RMDSZ
A nyelvhasználati küszöb csökkentése az egyik fő célja a most kezdődött parlamenti ülésszakban az RMDSZ-nek – mondta a Krónikának Korodi Attila. A szövetség pozitívnak értékeli, ezért folytatni kívánja az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD).
Eredményesnek tartja, ezért folytatja a parlamenti együttműködést a kormánypártokkal az RMDSZ, a kisebbségi törvény beterjesztése ugyanakkor az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés közelgő centenáriuma kapcsán zajló hangulatkeltés miatt nem képez prioritást – indokolta a Krónikának Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt, hogy továbbra is támogatják a koalíciót.
Az együttműködés folytatását Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette be csütörtökön. A kormánypártokkal folytatandó parlamenti együttműködés kapcsán Korodi elismerte:
erről politikai vita zajlott a frakcióülésen, mivel „voltak nehéz helyzetek” az elmúlt időszakban.
A politikus arra a júniusi botrányra utalt, amikor a PSD tárgyalásokat kezdett az RMDSZ-szel a Sorin Grindeanu miniszterelnök vezette kormány elleni bizalmatlansági indítvány támogatásáról, és fölmerült, hogy a támogatásért cserében a magyar jogkövetelések teljesítéséhez hozzájáruló törvényeket tűzzenek napirendre.
– mondta Korodi, utalva az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor egyik korábbi állítására, miszerint az állami intézmények vezetésébe olyan struktúrák épültek be, amelyek a saját céljaiknak megfelelően hoznak döntéseket, és irányítják az illető intézményeket.
{K1}
A politikus a PSD-vel folytatott parlamenti együttműködés pozitív hozadékai között megemlítette a differenciált kisérettségi és érettségi bevezetését a magyar diákok számára, vagyis azt, hogy a magyar diákok speciális tanterv alapján vizsgázhatnak majd román nyelv és irodalomból.
A mérleg pozitív oldalára sorolta emellett a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott szociális hálózat finanszírozását, a protestáns teológiai intézet állami támogatását, valamint azt, hogy a kisebbségi ügyekben megkezdődött a vita a nyelvhasználati küszöb csökkentéséről.
Korodi azt is elmondta, más oka is van, hogy az együttműködés folytatása mellett döntöttek.
Ezért úgy döntöttünk, azért is folytatjuk az együttműködést, hogy ne kerüljünk elszigetelt állapotba” – mutatott rá a frakcióvezető, hozzátéve: a következő év mindemellett „nagyon komplikált” lesz.
A prioritások között megemlítette, hogy napirendre kerül a szövetség által a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvényhez kidolgozott módosítás, amely a jelenlegi húszról tíz százalékos arányra csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt, és a nemzeti jelképek használatát is szabályoznák. Ebben a témában beindult a munka, és a javaslat a munkaügyi bizottságban pozitív jelzést kapott.
A kisebbségi törvény benyújtását ugyanakkor nem tervezik. Kifejtette, a jogszabály nem képez prioritást,
mivel az RMDSZ álláspontja szerint a törvény napirendre tűzése kapcsán júniusban tudatosan fel volt építve egy nyomásgyakorlási stratégia, amely a centenárium évében csak folytatódna, és az elérhető eredményeket – így a közigazgatási törvény módosítását – is veszélybe sodorná.
Korodi még korábban elmondta, olyan törvénytervezetek kidolgozására van szükség a mostani ülésszakon, amelyek a kisebbségi jogok bővítése mellett a mindennapi problémákra nyújtanak megoldásokat, és megerősítik az erdélyi magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradjanak.
{K2}
Az RMDSZ törvényhozói az oktatás, a mezőgazdaság, a gazdaság, a munkaügy, az egészségügy és a közigazgatás területén fognak módosító indítványokat benyújtani.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője elmondta, hogy
a szövetség kiemelten fogja kezelni azt az oktatási törvényt módosító javaslatcsomagot,
amelyet Klaus Johannis államelnök visszaküldött a nyár folyamán a parlamentnek, és amely tartalmazza a megkülönböztetett képességi vizsgára és érettségire vonatkozó jogszabály-módosítást is.
{K3}
Emellett az RMDSZ törvényhozói a birtokviszonyok rendezését, a vadkárok utáni kártérítések kifizetésének felgyorsítását tekintik prioritásnak, illetve tisztáznák az egészségügyben az állami és a magánpraxis közötti átjárhatóságot.