Arany János A nagyidai cigányok című költeményének táncváltozatát mutatja be a kétszáz éve született költő szülővárosában, Nagyszalontán a magyarországi Experidance táncszínház.
A pénteken 19 órától a Hajdúk terén, a szabadtéri nagyszínpadon tartandó előadásra jegyek a Magyar Házban és a művelődési házban kaphatók.
Álomszerű tánckomédiában bomlik ki Európa vándor népének, a cigányoknak a színes világa az Experidance előadásában.
Mint a táncszínház honlapján olvasható, Csóri vajda, a vándorcigányok vezére cigányország felemelkedéséről és dicsőségéről álmodik. A csúf valóságban viszont ő és kis közössége Nagyida várában rekedt, melyet az osztrák seregek ostromolnak.
A magyar védők az éj leple alatt menekülnek a reménytelen helyzetből, sorsára hagyva Csórit és népét. Mit is tehetnének hát az örökké vidám cigányok? Örömünnepet rendeznek, esznek-isznak, táncolnak, hiszen ehhez értenek a legjobban. Nagy vigasságukban még ez ellenséget is sikerül elijeszteniük, ám sajnos a szerencse forgandó.
A 16. századi magyar monda alapján készült tánckomédia a Magyarországon élő cigányok kincset érő kultúráját mutatja be a mozdulatok nyelvén.
Román Sándor koreográfiája nem csak a cigány néptáncokat szőtte bele a nagyidai mulatozásba, de azokat a táncokat is, melyekkel a cigányság vándorlása során találkozott. Török, perzsa, indiai és egyiptomi elemek teszik teljessé az előadást.
A szabadságharc bukását követő megtorlás éveiben írta legnagyobb epikus költőnk egy akkoriban közismert adomára építve A nagyidai cigányokat.
A mű szerzője önvallomása értelmében abból a lelkiállapotból született, amelyben „meghasonolva torzképek festésében akartam kárpótlást keresni”,
azzal a humorral, mely „halandó létünk cukrozott epéje”. A kortársak azonban inkább az epét érezték ki „a költői önkínzás remekművéből” , s a „pesszimizmus nyelvöltögetését” látták benne.