Fogyatékkal élőktől veszi el a pénzt a kormány

Bíró Blanka 2017. szeptember 07., 13:59

Ahogyan várható volt, visszafelé sült el a kormány 2017/60-as számú sürgősségi rendelete, ami előírja, hogy minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen.

Tizenkilenc fogyatékkal élőt bocsátottak el a Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi védett műhelyéből szeptember elsejétől, miután életbe lépett a 2017/60-as számú sürgősségi rendelet.

Ez módosítja a 2006/448-as törvényt, és eltörli a lehetőséget, hogy a munkaadók a fogyatékossági illeték befizetése helyett a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, úgynevezett védett egységektől rendelhessenek terméket vagy szolgáltatást.

A törvény szerint minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százalékának fogyatékkal élőnek kell lennie.

Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetniük az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket. Az összeget kétszeresére emelték, mert eddig csak a minimálbér felét kellett befizetni, és a módosítás előtt erre a pénzre védett egységtől rendelhettek terméket, szolgáltatást, most ezt a lehetőséget törölte egy tollvonással a kormány.

Merénylet a védett műhelyek ellen

„A rendelet gyakorlatilag felszámolta a védett műhelyek piacát, a sepsiszentgyörgyi Írisz-házban 26 alkalmazott dolgozott, közülük 21 fogyatékkal élő, kénytelenek voltunk 19 személyt elbocsátani, egy részük munkanélküli-segélyben részesül, de van aki a kis betegnyugdíjával marad” – panaszolta el a sajtónak Makkai Péter református lelkész, az alapítvány igazgatója.

A törvénymódosítás előtt ugyanis a fogyatékkal élők különböző műhelyekben dolgoztak, szerződés alapján tanintézetek apróbb karbantartási munkálatait is elvégezték, vagy cégeknél a zöldövezeteket gondozták.

A lelkész úgy véli, ha az országban voltak is visszaélések, ezek miatt

nem foszthatják meg az állásuktól a tisztességesen dolgozó fogyatékkal élőket, ellehetetlenítve a védett műhelyek tevékenységét.

Leszögezte, elkeserítő, ami történik, hiszen sok hátrányos helyzetű személynek a védett műhelyben volt az első és így most valószínűleg egyben utolsó munkahelye.

Makkai Péter Fotó: Szabó Enikő

A versenyszférának is jobb volt eddig

A vállalkozások különben szi­vesen alkalmaznának fogyatékkal élőket, mintsem befizessék a jelentős összeget az államkasszába, de ez egy összetett kérdés, nem mindig találnak hátrányos helyzetűeket a munkakörre, és megfelelő munkakörülményeket sem tudnak biztosítani számukra.

Mint lapunknak egy neve elhallgatását kérő cégvezető elmondta, a kézenfekvő megoldás számukra eddig az volt, hogy védett műhelyekkel kötöttek szerződést, ám most ez a lehetőség megszűnt.

A civil szervezetek nyilvántartásában szerepelnek a fogyatékkal élők, tudják, hogy körülbelül milyen munka elvégzésére alkalmasak, ugyanakkor oda tudnak figyelni a speciális igényeikre is, amit egy piacgazdasági körülmények között, a versenyszférában működő, profitra hajtó vállalkozás nem minden esetben tud megtenni – részletezte a cég képviselője.

Hozzátette, a vállalkozás profiljától is függ, hogy tud-e foglalkoztatni fogyatékkal élőket, másrészt nem mindig találják meg a megfelelő embert, hiszen nem lehet olyan álláshirdetést megfogalmazni, hogy egy munkakörre kimondottan fogyatékkal élőt vennének fel.

Elmondta, a több száz alkalmazottat foglalkoztató cégénél eddig is dolgoztak fogyatékkal élők, ám azt tapasztalták, hogy különleges odafigyelést, törődést igényelnek,

megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani számukra, ezt pedig a védett műhelyek jobban meg tudták oldani.

Visszaélést kiált a minisztérium

A munkaügyi minisztérium, amikor megváltoztatta a törvényt, arra hivatkozott, hogy az országban 732 védett műhely létezik, ezek közül 181-nek mindössze egyetlen alkalmazottja van, és 172-nek háromnál kevesebb.

A minisztérium összesítése szerint a védett műhelyekben dolgozók többségét heti öt órát foglalkoztatják, és ennek megfelelő bérezést kapnak.

Ebből azt a következtetést vonták le, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés fogyatékkal élő jutott így munkához.

Szerintük ezek a műhelyek abból éltek, hogy a magán- és állami szféra megrendeléseit teljesítették, így a pénz hozzájuk jutott, és nem az államkasszába, sőt nem is a fogyatékkal élőket segítette.

Az állam jól jár, a fogyatékkal élők rosszul

A törvénymódosítás veszélyeire nemrég a Szociális Szolgáltatásokat Nyújtó Civil Szervezetek Szövetsége (FONSS) is felhívta a figyelmet.

Számításaik szerint országosan mintegy 2000, amúgyis nehezen alkalmazható fogyatékkal élő kerülhet utcára,

hiszen a védett egységek, amelyekben az alkalmazottak legalább 30 százaléka fogyatékkal él, elveszítették az egyetlen előnyüket, hogy a vállalatok tőlük rendelhettek terméket vagy szolgáltatást, ezzel kiváltva a fogyatékossági illetéket.

A FONSS adatai szerint a vállalkozásoknak évente 250 millió euró fogyatékossági illetéket kellett befizetniük, ám ebből eddig csak 50 milliót utaltak az államkasszába, a többi a védett egységeknek ment. Azzal, hogy megkétszerezték az illetéket, és eltörölték a védett egységekkel való szerződés lehetőségét, évi 500 millió euróhoz jutnak.

„Egy üres államkasszának ez jelentős bevétel lehet, ám az árat a munka nélkül maradt fogyatékosokkal fizettetik meg” - összegezte Mihaela Steliana Munteanu, a FONSS kommunikációs igazgatója.