Leállíthatja az ország gazdaságát, ha a cégeknek külön bankszámlát kell nyitniuk az áfa számára – figyelmeztetnek a vállalkozók, ellenzve a kormány tervét. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint egy plusz adminisztrációt varrnak a cégek nyakába.
Online petíció indult annak érdekében, hogy ne kelljen külön bankszámlát nyitni az általános forgalmi adónak (áfa/TVA); a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) hétfőn közleményben hívta fel a figyelmet a megosztott áfafizetés körüli gondokra.
A Petiţie.org honlapon indított, hétfő délutánig több mint 3500 személy kézjegyével ellátott internetes aláírásgyűjtést a felhívás szövege szerint könyvelők kezdeményezték,
akik leszögezik, „a kormány újfent megmutatta, hogy jottányit sem ért ahhoz, mit jelent könyvelőnek lenni”.
Aberrációnak nevezik a kormány kezdeményezését, és felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszer azokban az országokban sem működik tökéletesen, ahol korábban bevezették.
Számos problémát vet fel az áfával kapcsolatos újítás a kkv-k képviselői szerint. Mint hétfői közleményükben rámutatnak, a jövő év januárban hatályba lépő intézkedésnek semmiképp sem lenne szabad kötelező érvényűnek lennie, a vállalkozóknak önkéntes alapon kellene eldönteniük, hogy kívánnak-e csatlakozni.
Mint a munkáltatók kifejtik, az intézkedés nyomán nőnek a cégek kiadásai, hiszen módosítani kell a könyvelési programot,
plusz illetékeket kell fizetni a pénzintézetnek az új bankszámla után, ugyanakkor a lépés kihat a cash-flowra, és akadályozza a pénzek mozgását.
A vállalkozók arra is felhívják a figyelmet, hogy a bürokráciát is növeli az új áfafizetési módozat, s miközben még számos kérdőjel van, mielőbb hatályba kellene léptetni, ami jelentős erőfeszítést feltételez.
Florin Jianu, a kkv-k szövetségének az elnöke úgy nyilatkozott, hogy az áfás bankszámlák bevezetése nyomán leállna a román gazdaság, az Országos Adóhatóságnak (ANAF) ugyanis
nem áll rendelkezésére a megfelelő műszaki háttér az intézkedés alkalmazásához.
Leszögezte, a kormány ismét hatástanulmány elkészítése nélkül hozott döntést.
A CNIPMMR különben egy közvélemény-kutatást is ismertetett, ami szerint a válaszadók 97,5 százaléka ellenzi, hogy külön bankszámla kelljen az áfafizetéshez, és szintén 97,5 százalékuk gondolja úgy, hogy a módosítás negatívan hatna a cége tevékenységére.
– vélekedett a Krónika megkeresésére Édler András.
A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, minden lehetséges fórumon, a társadalmi párbeszéd csoportban, a pénzügyminiszternek is egyértelműen elmondta, hogy a megosztott áfabefizetés nem jó megoldás, ám javaslatainak csak egy részét vették figyelembe.
A kamara elnöke attól tart, hogy ez a módosítás újabb eszköz lehet a pénzügyőrség kezében, hogy bírságolja a vállalkozókat, ezért megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy elfogadták a javaslatát, és nem rónak ki hatalmas bírságokat, ha a napi nyilvántartásban hibázik a cégvezető, de a hónap végén mégis korrigál, és korrektül befizeti az adóját.
Édler ugyanakkor rámutatott, ezzel a húzással a kormány elveszi a forgótőke egy részét a cégektől.
Több vállalkozás nem a nagy árrésből remél profitot, hanem a nagy forgalom után, ezek egy hónap alatt a 19 százalékot többször is megforgatták, most viszont ehhez az összeghez már nem férhetnek hozzá.
„Elveszik a vállalkozóktól a forgótőkét, ahelyett, hogy mint Magyarországon, kedvezményes kamatú hitelekkel segítenék őket, azt a pénzt is elveszik, amit eddig 30 napig használhattak. Mindezt azért, mert az állami intézmények nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat” – fogalmazta meg a kamara elnöke. Édler rámutatott, ezt a módszert az Európai Unió mindössze két országában alkalmazzák, tehát nem is elterjedt.
– fogalmazta meg lapunk megkeresésére Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó és könyvviteli szakember rámutatott, azért találták ki a módosítást, mert az állam rosszul hajtja be az adót, a bejelentett és a kifizetett áfa mértéke között hatalmas a különbség.
„A rossz fizetők, a komolytalanok miatt egy kegyetlen plusz adminisztrációt varrnak a cégek nyakába, és ezt újra azok szenvedik meg a legjobban, akik betartják a törvényt, és pontosan törlesztik az adóterheket” – részletezte a szakember.
Debreczeni László kifejtette, a könyvvitel sokkal bonyolultabb lesz, a banki mozgások megkétszereződnek, nehezebb lesz az ügyfél- és a beszállító-nyilvántartás.
Ha eddig egy cégnek volt havonta harminc kifizetése, akkor most lesz hatvan, s még akkor is megbírságolhatják, ha az alapszámlájáról fizeti a beszállítónak az áfát, amihez különben joga kellene hogy legyen, hiszen ezzel valójában saját maga ellen dolgozik.
Mint magyarázta, a cégeknek napi áfanyilvántartást kell vezetniük, miközben a kisebb vállalkozásoknak még napi alapnyilvántartásuk sincs.
Debreczeni László ugyanakkor kiemelte, sikerült elérni, hogy enyhék a büntetések, ha a napi tévedéseket a hónap végén korrigálják, és korrektül befizetik az áfát. Lesznek olyan cégek, amelyek inkább vállalják ezeket a bírságokat, hiszen kevesebb kiadással jár befizetni a 15–20 lejes büntetést, mint a napi adminisztráció költsége.
Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a hónap végén nem lehet javítani, például a telefonszámla összegének utalása esetén. A cégnek az alapösszeget az alapszámlájáról kell a szolgáltató hasonló számlájára utalnia, és az áfát számláról áfás számlára. Ha egy összegben fizetett, azt már nem lehet korrigálni, hiszen nem utalhat kétszer.
Debreczeni László emlékeztetett, hogy a megosztott áfafizetés október 1. és december 31. között opcionális, majd jövő év elejétől kötelező.
A cége már októbertől belép a rendszerbe, hogy tesztelje azt, majd ez alapján tudjon tanácsokat adni az ügyfeleinek. Meglátása szerint, ennél a módosításnál is be kellett volna vezetni egy 10 ezer lejes forgalom-határértéket, hogy ne kelljen az 5 lejes számla után is számolgatni, de ezt nem sikerült kiharcolni.