Nem „hülyeség” a tornatankönyv: a szakma örül az új, román nyelvű taneszköznek

„Hogy tanuljon meg egyenesen ülni, állni, menni a gyerek, kiegyensúlyozott legyen a mozgása. Rá kell vezetni arra, hogy figyelje magát, legyen testkontrollja. S akkor megváltozik a viselkedése, magatartása is” – magyarázta a szakember.

A digitális változattal is rendelkező kiadvány másik erőssége, hogy nem a tanár, hanem a diák számára íródott, számos színes rajzzal illusztrálva.

Újdonságként hatnak a benne található ábrák, videók, hiszen a testnevelésóra egyik hiányossága a szemléltetés hiánya.

„Ki mutat be egy filmet annak érdekében, hogy jobban megértessen egy mozgást?” – tette fel a kérdést Bogdán Emese, aki szerint a tanár a bemutatáson kívül egy csomó szemléltetőanyaggal tehetné érdekesebbé az órát.

{K1}

Úgy véli, sablonosak a testnevelésórák, a tanárok nem figyelnek arra, hogy a bemelegítés zenére történjen, holott csak egy gombnyomásba kerülne, hisz sok iskolában adott a felszerelés, mutatott rá.

„A könyv erre is kitér. A művészetet közelebb hozza a mozgáshoz, kellemessé teszi az órát, és megkönnyít mindent” – értékelt a szakember.

Olyan értelemben van elsportosodva a tornaóra, hogy

a sportra helyezik a nagyobb hangsúlyt, a bemelegítés, a rendfenntartó gyakorlatok, az igazodás el lett hanyagolva, mondta Bogdán Emese

kérdésünkre, hogy a kiadvány hatására mennyire lesz majd más a tornaóra.

Miközben ezek a gyakorlatok – a rendfenntartó gyakorlatokat leszámítva – arra hivatottak, hogy kialakuljon a gyereknek az egészséges, civilizált térbeli orientációja, megtanuljon viselkedni, betartani a kellő távolságot, stb.

A menetelés arra van, hogy szépen tanuljon meg szép tartásban menni a gyerek. Ezek a gyakorlatok arra hivatottak, hogy a helyes tartás kialakuljon” – érvelt Bogdán Emese, aki szerint a menetelést, sorban állást ma sokan „kommunista csökevénynek” tekintik.

Hozzátette, labdajátékok ezután is lesznek, ezek benne vannak a programban, ahogy a talajtorna, az atlétikaszámok is. „Ezek által a gyerek sportági készségekre tesz szert, de ezután hangsúly tevődik a tartásra, az egészségre is.

– összegzett a szakember.

A tankönyveknek egyelőre csak a román nyelvű változata jutott el a magyar iskolákba, és nem tudni, mikorra várható a magyar fordítás – mutatott rá Farkas Csaba, a Kovászna megyei testnevelés szakos tanfelügyelő.

Farkas egyébként ez ügyben már az oktatásügyi minisztériumhoz is fordult, de azt a választ kapta, hogy ez a kérdés nem a szaktárca hatáskörébe tartozik, a kiadónak kell lefordíttatnia a tankönyvet a kisebbségek nyelvére.

Ettől függetlenül a háromszéki tanfelügyelő hatékony segédeszköznek és jó kezdeményezésnek tartja, hogy ezentúl tankönyv segíti a tornatanárok és a diákok munkáját.

„A tankönyv nem helyettesíti a mozgást, nem azt jelenti, hogy ezentúl tornaórán elméletet tanulnak a diákok, vagy könyvből tanulmányozzák a gyakorlatokat. Viszont támpontot adhat. Az a diák, akit érdekel ez a tantárgy, otthon elmélyedhet benne, tájékozódhat a különböző gyakorlatokról, és azok fontosságáról.

Ugyanakkor abban is segíti a gyerekeket és a szülőket, hogy kövessék a tantervet, és azt, hogy a tornaórákon annak megfelelően zajlik-e a tevékenység” – mutatott rá Farkas Csaba.

A szakember szerint még mindig vannak olyan testnevelő tanárok, aki kidobják a labdát, és hagyják, hogy a diákok egész órán focizzanak.

Ilyen esetben a gyerek megkérdezheti, hogy miért nem azokat a gyakorlatokat végzik, melyek a tankönyvben szerepelnek – mutatott rá.

Farkas Csaba azt is előrelépésnek tartja, hogy az ötödikesek ezentúl egy új, az eddiginél jobb tanterv szerint dolgozhatnak testnevelésórán. „Nem akkor kap tízes osztályzatot egy diák, hogy kétszáz méteren lefutja a világcsúcsot, hanem ezentúl azt mérik, hogy a korábbi teljesítményéhes képest mennyit fejlődött. Ha aktívan részt vesz az órákon, odateszi magát, akkor megkaphatja a legjobb jegyet.

– fejtette ki a szakember. Farkas Csaba szerint a tornatanárok többsége eddig is ezzel a módszerrel osztályozta a tanítványait, de haladásként értékelte, hogy ezentúl már mindenki számára kötelezővé teszik ezt a fajta hozzáállást. Másrészt úgy véli,

ezek a változások még mindig nem elegendőek, több pénzre, és befektetésre lenne szükség, hogy a gyerekekkel megszerettessék a mozgást,

több sportágat ismertessenek meg velük. A tanfelügyelő szerint sportbázisokat kellene építeni, és több sporteszközre lenne szükség az iskolákban, hogy tartalmas tornaórákat tarthassanak.

{K2}

„A kisdiákoknak odaadunk egy kosárlabdát, mert csak az van, ám ha egyik orrba dobja a másikat, lehet, hogy a fájdalom miatt egy életre elmegy a kedve a labdajátékoktól vagy a kosárlabdázástól.

– magyarázta Farkas Csaba.

Nemes Áron, a sepsiszentgyörgyi sportiskola igazgatója úgy értékeli, a testnevelés jelenlegi helyzetében minden apró előrelépés rendkívül fontos, így a tankönyv megjelenését is értékeli. A lényeg azonban az, hogy többet mozogjanak a gyerekek, és ehhez több lehetőséget kell biztosítani számukra – jegyezte meg.

A sportiskola edzői azt szeretnék, ha a tornatanárok minél több diákot küldjenek hozzájuk, sőt ha a különböző iskolai versenyeken ők is részt vehetnének.

Ezzel párhuzamosan az edzők válogató munkája is kell javuljon, hogy a tehetségek ne vesszenek el – fejtette ki kérdésünkre Nemes Áron, aki szintén fontosnak tartja, hogy minél több lakossági sportlétesítmény épüljön, a meglevők pedig bővüljenek.

„Naponta látjuk, hogy milyen sokan szaladnak a stadion futópályáján, télen a korcsolyapályák is mindig tele vannak.

– szögezte le az igazgató.

Liviu Pop oktatási miniszter júliusban jelentette be, hogy idén ősztől testnevelésből is lesz tankönyvük az ötödikeseknek, az újítást számos kritika érte, Mihai Tudose kormányfő egyenesen „viccnek” nevezte az ötletet.

Sok szülő azt kifogásolta, hogy a gyereknek ezentúl még nagyobb terhet kell cipelnie, míg mások úgy vélték, a kormánynak inkább tornatermekre kellene költeni. A kormányfő később azzal indokolta a testneveléstankönyv bevezetését, hogy azt még az előző Cioloş-kabinettől örökölték, az ötlet a technokrata kormánytól származik.