Megosztó a lombikprogram: a protestáns egyházak kevésbé szigorúak
Míg a római katolikus egyház elítéli a lombikprogramot, a protestáns egyházak képviselői szerint a beavatkozás „bevállalható”. A szülész-nőgyógyász is csak indokolt esetben ajánlja. Hazai illetékeseket kérdeztünk a Magyarországon nagy vitát szülő témáról.
A római katolikus egyháznál kevésbé szigorú álláspontra helyezkednek a protestáns egyházak képviselői a mesterséges megtermékenyítést illetően, bár utóbbiak is első körben inkább az örökbefogadást javasolják azoknak a pároknak, akiknek természetes úton nem lehet gyermekük.
A Krónika által megkeresett szülész-nőgyógyász ugyanakkor úgy vélte:
a lombikprogram természetesen jó lehetőség, sokan viszont túl korán próbálkoznak, nincs türelmük kivárni, hogy természetes módon foganjon meg az élet.
Az egyházi képviselőket és az egészségügyi szakértőket annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban kisebb botrányt kavart Magyarországon, hogy Veres András győri megyéspüspök augusztus 20-ai ünnepi szentbeszédében – a magyar katolikus egyház nevében – egyenesen bűnnek nevezte a lombikbébiprogramot, és az ebben való részvételtől óvta a családokat.
Úgy fogalmazott: tudatlanság áll a lombikbébiprogram hátterében, és a tudatlanság mértékétől függ, hogy az mekkora bűn. „A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a katolikus egyház számára” – szögezte le.
Ezt az álláspontot megerősítette
Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök is, aki a Krónikának leszögezte: a római katolikus egyház elutasítja a lombikprogramot.
Úgy fogalmazott: a győri egyházmegye főpásztora pontosan megfogalmazta a római katolikus egyház álláspontját és tanítását ebben a kérdésben.
„Veres András egyházi emberként az egyház álláspontját ismertette, arra hivatkozott. Ehhez nem kell sem hozzátenni, sem elvenni belőle” – szögezte le Böcskei László. Valamivel árnyaltabban fogalmazott Böjte Csaba ferences szerzetes, aki a SZEMlélek blognak adott interjúban a mesterséges megtermékenyítéssel szemben az örökbefogadás mellett állt ki.
Rámutatott: nem akar beleszólni „a nagyok” dolgába, de kiemelte, hogy egyrészt sok furcsa dolog van az egyik oldalon „a béranyaságtól kezdve ki tudja, meddig bezárólag”, a másik oldalon viszont rengeteg gyermek vár arra, hogy szerető családban nőhessen fel.
amikor elfogadta ezt a helyzetet: szeretettel felnevelte azt a gyermeket, aki nem tőle származik” – fogalmazott a szerzetes, aki főként arról ismert, hogy felkarolja az árván maradt vagy hátrányos helyzetben élő gyermekeket.
A protestáns egyházak nem ellenzik, ugyanakkor nem is bátorítják a lombikprogramban való részvételt. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke lapunknak kifejtette: a mesterséges megtermékenyítés nem tilos,
„bevállalható” azon párok által, akiknek természetes úton nem születhet gyermeke, de csak abban az esetben, ha a születendő életet semmilyen módon nem manipulálják.
Kató arra is kitért: négy éve adták ki a Romániai Református Egyház zsinatának Az élet Istené című, bioetikai kérdésekkel kapcsolatos tanítását, amely a honlapjukon is elérhető. Ebben úgy fogalmaznak: „Isten a teremtés folytán az élet adományozója, a megváltás folytán az élet megváltója, így annak egyedüli tulajdonosa és korlátlan ura. Ezért az emberi élet művi úton történő létrehozása (klónozás) vagy megszüntetése (aktív eutanázia) Isten akarata és az élet szentsége ellen irányuló cselekedet”.
A tanításban az abortusz, az eutanázia, a szervátültetés, a klónozás, a házasság, család és nemiség kérdéskörében foglalnak állást, a mesterséges megtermékenyítés ügyére nem térnek ki.
Hasonlóan vélekedett Fejér Olivér püspöki titkár, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház diakónusa, aki a Krónikának elmondta: egyházi álláspontot még nem fogadtak el a kérdésben, a lombikprogram nem került napirendre, ám személyes véleménye az, hogy az olyan családok, ahol természetes úton nem foganhat gyermek, igénybe vehetik a segítséget.
– mutatott rá Fejér Olivér.
Az orvostudomány kínálta lehetőségnek csak indokolt esetben történő igénybe vételét szorgalmazza Antal Álmos sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyász, aki lapunknak úgy fogalmazott:
a lényeg, hogy „ne essünk túlzásba”.
Szerinte minden esetet egyénileg kell elbírálni, a mesterséges megtermékenyítés azonban soha nem szoríthatja háttérbe a természetes fogantatást.
A szakember rámutatott: orvosként kötelessége segíteni a hozzá fordulókon, természetesen útbaigazítást nyújt, ha egy pár a lombikprogram mellett dönt, de tapasztalatai szerint a gyermekre vágyók gyakran elsietik, nincs türelmük kivárni, amíg természetes úton megfogan a magzat.
„Ahogyan a császármetszés sem veheti át a természetes szülés helyét, úgy
hiszen egy meddő pár általában mindent megtesz, hogy olyan utódja legyen, aki az ő génjeiket hordozza” – magyarázta a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház főorvosa.
Nagy általánosságban nézve ezért Antal Álmos nem tartja ezt a jó útnak, szerinte szerencsésebb lennek, ha a nők fiatalabban vállalnának gyereket, amikor sokkal termékenyebbek, és kevesebb az esélye annak, hogy átestek egy meddőséget okozó betegségen.
A szülész-nőgyógyász arra is kitért: saját praxisában is történtek „csodák”, amikor a mesterséges megtermékenyítés kudarcot vallott, majd évek múltán a nő természetes úton fogant meg. Antal egyébként úgy véli, a meddőség nem új keletű, mindig is voltak gyermektelen párok, erre például a rendtartó székely falvakban úgy találtak megoldást, hogy örökbe fogadtak attól a családtól, ahol hét-nyolc kicsi is született.
A szakember úgy vélte: a római katolikus egyház állásfoglalása talán senkit nem tántorít el, de szerinte már az is eredmény, ha néhányan elgondolkodnak, és nem rögtön ezt az utat választják. Hozzátette: arra is figyelni kell, hogy mi történik a be nem ültetett embriókkal, Antal ugyanis embertelen megoldásnak tartja, hogy egyszerre 6–7 embriót ültetnek be.
A mesterséges megtermékenyítésen átesett anyák eltérő tapasztalatokról számolnak be: Klára például lapunknak arról beszélt, hogy a lombikbébiprogramban való részvétel óriási megpróbáltatás egy családnak. Kifejtette:
a beavatkozás kisebb vagyonba kerül, és nemcsak a beavatkozás költségeit kell állni, hanem a többszöri utazás, a szükséges gyógyszerek is pénzbe kerülnek.
„A hormonkezelések hatására érzelmileg is labilisabb lettem, a sikertelen próbálkozások után teljesen mély völgybe kerültem, hullani kezdett a hajam. Végül az örökbefogadás mellett döntöttünk, és egy pillanatig sem bántam meg”– mutatott rá. Ezzel szemben Ágnes, akinek ikerfiai születtek, úgy véli: a program hatalmas segítség, és hálásak, hogy többéves várakozás után igénybe vették, hiszen az egész család sikertörténetként éli meg.
A mesterséges megtermékenyítés valóban nem olcsó, a beavatkozás összege megközelíti a 10 ezer lejt. A román állam ebben az évben 835 mesterséges megtermékenyítést támogat egyenként 6100 lejjel, ez azonban nem fedezi a költségeket, a leendő szülőknek még mintegy 2000 lejes önrészt kell vállalniuk.
Az állam által nyújtott segítség ugyanakkor az arányokat nézve elenyésző:
minden klinikán évente minimum kétezer beavatkozást végeznek, tehát az állam az érintetteknek mindössze 10 százalékán segít.
Ágoston László, a Kovászna megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője arról számolt be: Háromszéken nem is működik mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézmény, az igazgatóság így csak tájékoztatást tud nyújtani, az állami támogatásért pedig közvetlenül a programban részt vevő klinikákon lehet folyamodni.