Zsákutca: szerződésbontás a Kárpátokat átszelő autópálya ügyében

Tovább késik Romániában a legfontosabb autópálya-projekt, az A1-es sztráda Kárpátokat átszelő Pitești–Nagyszeben szakaszának megvalósítása.

Az olasz Spea Ingineria és a román Tecnic Consulting konzorciuma 2014-ben, Dan Șova akkori nagyberuházási miniszter mandátuma idején kapott 6,5 millió eurós megbízást a Kárpátokat az Olt völgye mentén átszelő, 115 kilométeres autópálya-szakasz megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, irreálisan rövid – alig néhány hónapos – határidővel.

A terminust többször meghosszabbították, de a Pitești és Nagyszeben között kijelölt öt kisebb szakasz közül csak az első és az ötödik megvalósíthatósági tanulmányai készültek el.

A legnehezebb, hegyvidéki pályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányait a CNAIR most „házon belül", saját mérnökeivel akarja elkészíttetni, a román geológiai intézet támogatásával, mondta Stefan Ioniță, a CNAIR vezérigazgatója a Hotnews-nak. Munkájukat egy korábbi, a bukaresti IPTANA tervezőintézet másfél millió euróért készített – Șova mandátuma idején idejétmúltnak és túl drágának minősített – megvalósíthatósági tanulmányra alapoznák.

Az A1-es jelzésű, bizonyos dél-erdélyi szakaszokon már elkészült autópályát 2015-ben kötötték össze a magyarországi gyorsforgalmi úthálózattal, de a határtól egyelőre csak a bánsági Marzsináig (Margina) lehet eljutni rajta.

A román kormány tervei szerint legkésőbb jövőre befejeződik az építkezés még hiányzó – mintegy 55 kilométeres – erdélyi része, és akkor Nagyszebentől a nyugati határig lehet majd autópályán közlekedni.

A Kárpátokat átszelő, Pitești–Nagyszeben autópálya-szakasz 2020-ig kellett volna megteremtse a gyorsforgalmi összeköttetést Románia déli része és Európa között, de a közlekedésfejlesztési stratégiában szereplő, sokak szerint amúgy is meglehetősen derűlátó határidő a mostani szerződésbontással tarthatatlanná vált – állapította meg a román hírportál.

Románia az Erdélyt a Kárpátokon túli területekkel összekötő autópálya megépítésére akarja fordítani a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban az európai infrastrukturális támogatások nagy részét, mintegy kétmilliárd eurót.