Tehetetlen a kolozsvári városvezetés, nem szólhat bele a Mátyás-ház hasznosításába
Nincs beleszólása a kolozsvári önkormányzatnak Mátyás király szülőházának hasznosításába, miután a Szépművészeti és Formatervezői Egyetem évekkel ezelőtt visszautasította az épületcserét.
Tulajdonosként teljes egészében a Szépművészeti és Formatervezői Egyetem (UAD) rendelkezik Mátyás király szülőháza felett, így az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy rábírja a felsőoktatási intézményt a kincses város jelképes épületének a megnyitására vagy felújítására, közölte a Krónika kérdéseire Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája.
Lapunk arra volt kíváncsi, folynak-e még tárgyalások a két intézmény között az A kategóriás műemlék önkormányzati tulajdonba vételéről, a városháza ugyanis 2014-ben épületcserét ajánlott az oktatási intézménynek.
„A Mátyás király szülőházaként számon tartott műemlék épület a kolozsvári Szépművészeti és Formatervezői Egyetem tulajdona.
azonban az egyetem vezetősége nem óhajtott lemondani a városközpontban levő patinás ingatlanjáról. A tárgyalások ekkor megrekedtek” – írta lapunknak küldött válaszában az RMDSZ-es elöljáró sajtóirodája. Mint rámutattak, jelenleg nem zajlik egyeztetés a két intézmény között a témában.
Sőt a polgármesteri hivatalnak arra sincs jogi lehetősége, hogy a gótikus és reneszánsz jegyeket egyaránt magán viselő műemlék nagyközönség előtti megnyitására bírja az egyetemet. „Mivel az ingatlan az egyetem tulajdona, az önkormányzat nem vállalhat semmiféle szerepet az ingatlan felújításában,
– állítja az önkormányzat. Ugyanakkor hozzáteszik, elvileg mind a városvezetés, mind az RMDSZ-frakció támogatná azt a korábbi, először az 1940-es években felmerült elképzelést, hogy ebben emlékszobát alakítsanak ki a ház nagy szülöttje, Hunyadi Mátyás számára, ellenben a döntés ez esetben is az egyetemé.
A kolozsvári polgármesteri hivatal 2014-ben a Kolozsvár Európa kulturális fővárosa 2021 projekt előkészítésekor kezdeményezte Mátyás király szülőházának átvételét az egyetemtől azzal a céllal, hogy bevonja a műemléket a turisztikai körforgásba. A felsőoktatási intézmény vezetősége akkor úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a város vezetése kéri, nem tudják, hogyan utasíthatnák vissza, azonban a polgármesteri hivatal által cserébe felkínált ingatlanokat nem találták megfelelőnek.
Mint arról beszámoltunk, a kincses város egyik legjelentősebb műemlékeként számon tartott Mátyás-házat pénteken nyitotta meg a nagyközönség előtt az egyetem. Az épületben az oktatók festményeiből, szobraiból, összeállított tárlatot tekinthetnek meg a látogatók, és Constantin Brâcuși híres szobrász fotográfiái láthatók.
Ioan Sbârciu szenátusi elnök a megnyitón úgy nyilatkozott, hogy
számos turista szerette volna megtekinteni az ingatlant, ezért döntöttek a nyitás mellett.
Radu Marcel Moraru rektor arról beszélt, hogy több látogatót vonzanának az épületbe, akik számára kortárs művészetet is kínálnának. Az érdeklődők belépő ellenében naponta 12 és 18 óra között tekinthetik meg a műemléket. A bevételt a Mátyás-ház restaurálására fordítanák és az órarend függvényében a turistaszezont követően is nyitva tartanák.
{K1}
Gaal György kolozsvári helytörténész azt írja, hogy a jelenleg látható épület két vagy három ingatlan összeépítéséből alakult ki, a középső, gótikus stílusú egység állt már Mátyás-király születésekor is. A ház az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú polgár és szőlősgazda tulajdonában volt. Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet rendszerint nála szállt meg, ha Kolozsvárra látogatott. 1443. február 23-án itt született fia, Hunyadi Mátyás.
Az épület megmaradását az segítette, hogy a király 1467-ben adómentességet biztosított szülőháza tulajdonosának. Az épületet 1740 körül vásárolta meg a város, majd 1891-ben az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek adományozta, és néprajzi múzeum nyílt benne. Az épületet 1940-ben Kós Károly tervei szerint restaurálták, és a ’40-es évek vége óta a művészeti egyetemnek ad otthont.