Akár több mint húsz százalékkal is csökkenhetnek a bérek
Akár 22 százalékkal is csökkenhetnek a bérek, ha a román kormány teljesen a munkavállaló hatáskörébe utalja a társadalombiztosítási járulék kifizetését, és nem ellensúlyozza adócsökkentéssel az intézkedést. A magáncégek nem kötelezhetők béremelésre.
Szakértők szerint megtörténhet, hogy alaposan megsínyli a romániai alkalmazottak pénztárcája a balliberális kormány által kilátásba helyezett adópolitikai intézkedést. A bukaresti koalíció vezetői korábbi nyilatkozatainak megfelelően a pénzügyminisztérium a napokban bejelentette, hogy
2018. január elsejétől kizárólag a munkavállalót terheli majd a társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulás befizetése, ezek összege pedig a jelenlegi 39,25 százalékról 35 százalékra csökken.
Mint ismert, Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nemrég még arról beszélt, hogy nőni fognak a munkavállalói járulékok, viszont továbbra is a munkáltató fizeti majd be azokat. Dragnea igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az intézkedés nyomán nem fognak csökkenni a bérek sem a közférában, sem a magánszektorban.
Szakemberek azonban másképp látják. A Price Waterhouse Cooper (PwC) szerint a tervezett intézkedéssel egyrészt
Románia lenne az egyetlen ország az Európai Unióban, amely kizárólag az alkalmazottra hárítaná a kötelező járulékokat.
Mindazonáltal a román hatóságok a 13,35 százalékos európai átlag háromszorosára emelnék a munkavállalók szociális hozzájárulását. A könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég hazai leányvállalata a kormány elképzelését elemző jelentésében rámutat:
a munkaadóknak legkevesebb 22 százalékos bruttó béremelést kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy dolgozóik fizetése ne csökkenjen
a kilátásba helyezett lépés nyomán. „Csakhogy a hatályos törvények értelmében a magánszektorban tevékenykedő munkaadók nem kötelezhetők a bérszint módosítására, e téren csak a minimálbérrel javadalmazott alkalmazottak képeznek kivételt. Mivel a munkaszerződések privát megállapodásnak minősülnek, az állam nem kötelezheti a feleket a megállapodás módosítására ezek beleegyezése nélkül” – szögezte le Mihaela Mitroi, a PwC Románia adó- és jogi tanácsadó főosztályának igazgatója.
Mivel a munkaadók nem kötelezhetők a járulékkal járó többletteher átvállalására béremelés formájában, a szakértő szerint
elkerülhetetlen lesz, hogy számos munkavállalónak akár 22 százalékkal is csökkenni fog a nettó fizetése.
Ezt a lefaragást ugyanakkor csak részben enyhítené, ha a kormány – ígéretéhez híven – jövő év januárjától 16 százalékról tízre szállítaná le az egységes jövedelemadót.
Hasonló következtetésre jutott az üzletvitellel és vezetési tanácsadással foglalkozó Deloitte Románia is. A kormány tervezett intézkedésének modellezése nyomán a cég arra a következtetésre jutott, hogy a bruttó bérek mesterséges megemelése és a jövedelemadó csökkentése híján 22,16 százalékkal csökkenhetnek a fizetések.
Raluca Bontaș, a Deloitte szakértője a Profit.ro gazdasági portálnak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy
a kormány nem erősítette meg korábbi szándékát, miszerint jövedelemadó-mentessé válnak a bruttó 2000 lejnél alacsonyabb bérek.
A Deloitte számításai szerint a legideálisabb esetben – vagyis amennyiben hat százalékponttal csökken a jövedelemadó, és a bruttó bérek is emelkednek 22 százalékkal – 11 százalékkal emelkedne a bruttó átlagbér a tb- és egészségbiztosítási járuléknak a munkavállalóra hárítása esetében. A legborúlátóbb forgatókönyv azonban arra figyelmeztet, hogy 22,16 százalékkal vinnénnek kevesebbet haza a romániai munkavállalók, ha úgy „varrnák a nyakukba” a járulékokat, hogy közben munkaadójuk nem emeli 22,75 százalékkal a bruttó jövedelmüket.
Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter azonban nem hisz ezeknek a forgatókönyveknek. A tárcavezető vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak úgy nyilatkozott:
garantálja, hogy egyetlen fizetés sem fog csökkenni Romániában, miután a munkavállaló lesz köteles befizetni a 35 százalékot kitevő járulékokat.
Vasilescu szerint tíz százalékra csökkentik a jövedelemadót, és nemhogy nem fognak apadni a nettó bérek, de a kormányzati intézkedés nyomán valamennyi dolgozó nyugdíjalapja is emelkedni fog.
Lia-Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter szerint 1 800 euróban készül megszabni a kormány a gyermekgondozási díj (gyed) felső határát. A tárcavezető egy vasárnap este sugárzott tévéinterjúban elmondta, amikor legutóbb terítékre került a téma, nem volt megfelelően felkészülve a kormány, mert éppen a bértörvényen dolgozott.
„Azóta azonban számba vettük a lehetőségeket, és eljutottunk a végső változathoz: 1800 euróban állapítjuk meg a gyed felső határát. Európai szinten is ez a maximális összeg, ennél többet senki nem fog majd kapni” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, legtöbb két héten belül elkészül az erről szóló sürgősségi rendelet tervezete.
A minisztert megkérdezték, miként lehetséges, hogy van olyan személy, aki 159 348 lejes gyedet kap havonta, holott erről már voltak viták. „Nem hiszem, hogy bárki is gondolt volna arra, hogy havonta 1,5 milliárd régi lejes gyedet kell majd kifizetni egyetlen gyermek után. Minderre lehetőséget biztosít a jelenlegi törvény, de mi változtatunk rajta, hogy ne alakuljanak ki többé ehhez hasonló helyzetek” – szögezte le a miniszter.