A lengyel elnök elveti a botrányt okozó igazságügyi reformot
Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy vétót emel a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő, az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő jogszabály ellen.
A harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatot az államfő aláírja – tudatta Duda szóvivője.
Andrzej Duda sajtóértekezletén kifogásolta, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény előterjesztői nem konzultáltak vele a jogszabálytervezetről. Az elnök
a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte
a legfelsőbb bíróságról szóló törvény azon előírásait, melyek alapján – mint mondta – „a főügyész beavatkozhatna a legfelsőbb bíróság munkájába".
Duda hozzátette: a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály összefügg a KRS-ről szólóval, ezért mindkettő ellen vétót emel. Kilátásba helyezte: két hónapon belül két új törvényjavaslatot készít elő, szakértők segítségével.
Elismerte: a lengyel igazságszolgáltatás „kétségtelenül javításra szorul eljárási, formális, és sajnos sok esetben erkölcsi szinten is”. Hangsúlyozta: híve az igazságügyi reformnak, de
Duda egyúttal fontosnak nevezte, hogy a változások miatt "a társadalom és az állam ne kerüljön szembe egymással".
Az utóbbi napokban országszerte megtartott, a bírósági reformot ellenző tüntetésekre utalva „nyugalomra és megfontoltságra” szólította fel a parlamenti többséggel rendelkező Jog és Igazságosság (PiS) párt és a ellenzéki pártok politikusait egyaránt. „Békétlen, politikai háború által háborgatott állam nem fejlődhet úgy, mint egy nyugodt ország” – húzta alá.
A varsói államfői palota előtt hétfő délelőtt tüntető csoport azt követelte, hogy Duda vétózza meg a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt is. Az államfő által jóváhagyott törvénymódosítás
megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát
úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni.
A PiS-többségű parlament már elfogadta mindhárom jogszabályt. A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének fenntartása.