A Pénzügyi Felügyelet vizsgálatot indított annak kiderítésére, kimeríti-e a piaci kihágás és manipuláció fogalmát a pénzügyminiszter minapi kijelentése, miszerint megszüntetik a nyugdíjrendszernek a második, a kötelező magánnyugdíjból álló pillérét.
Nem csitulnak a kedélyek a kötelező magánnyugdíj esetleges államosítására irányuló kormányzati szándékkal kapcsolatban. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított azután, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter június végi beiktatása előtt a második nyugdíjpillér esetleges bezárásáról nyilatkozott.
A miniszter szerint az itt felhalmozott közel nyolcmilliárd eurót visszaadják a mintegy hétmillió befizetőnek,
akik majd eldönthetik, az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A bejelentésre mélyrepülésbe fogott a lej árfolyama, a bukaresti értéktőzsdén az első húsz társaság mutatói több mint 4 százalékot zuhantak, az aznap elszenvedett veszteségek becslések szerint 1,5 és 3 milliárd lej között mozognak.
Bár Mihai Tudose kormányfő azóta többször leszögezte, hogy kormányának nem áll szándékában államosítani a magánnyugdíjakat, a piacot nem sikerült megnyugtatnia.
Egy hazai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa lapunknak elmondta, bármennyire is igyekeznek cáfolni a kormányzati illetékesek az államosításról vagy a magánnyugdíj megszüntetéséről szóló híreket, nyilvánvaló, hogy a pénzügyminiszter „nem beszélt a levegőbe”.
Gazdasági és demográfiai okok miatt a több mint négymilliárd eurós hiányt felhalmozó román nyugdíjrendszer fenntarthatatlan,
a nyugdíjasok aránya már több mint másfél évtizede meghaladja az adófizető munkavállalókét, emiatt becslések szerint a rendszer akár egy évtizeden belül összeomolhat.
„Ezzel a helyzettel tehát kezdeni kell valamit, ráadásul a költségvetésben is lyukakat kell betömni.
– állapította meg forrásunk.
Romániában 2008 óta működik hárompillérű nyugdíjrendszer. Az elsőt az állami nyugdíjrendszer képezi, a magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot.
Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: aktíváik tavaly 27,16 százalékkal, 7,26 milliárd euróra nőttek, jelenleg közel hétmillió személy tagja a rendszernek. Egy biztosított személy számlájának átlagos értéke lejben mintegy ezer eurónak felelt meg, ami 2015 végéhez képest 22 százalékos növekedést jelent.
Biró Albin, az ASF vezetőtanácsának tagja lapunk kérdésére úgy válaszolt: nem tudná megmondani, mi a terve a bukaresti kormánynak a kötelező magánnyugdíjjal,
szerinte azonban az állami nyugdíjrendszer gondjai ismeretében a lehetséges lépések nem is annyira a szándékon múlnak. „Egyre kevesebb adófizetőnek kell kitermelnie egyre több idős ember nyugdíját, emiatt óriási a nyomás, hogy mindenkinek nyugdíjat kell fizetni, de nincs miből. Én a kormány helyében a nyilvánosság elé vinném ennek a kérdésnek a megvitatását a nyugdíjrendszer működésének valamennyi aspektusával együtt” – nyilatkozta Biró.
A pénzügyi felügyelet vezetőségének tagja szerint politikai szempontból öngyilkosságnak tűnhet ugyan a magánnyugdíj megszüntetése, viszont a magyarországi példa is azt mutatja, hogy különösebb következmények nélkül végre lehet hajtani.
„Végeredményben árnyalatnyi különbség van aközött, hogy a második pillér megszüntetésével a befizetők eldönthetik, az államnak vagy egy magánbiztosítónak fizetnek-e ezentúl, illetve hogy az állam esetleg növeli a magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot.
– szögezte le Biró Albin. Egyébként Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: adatokat kért a pénzügyi felügyelettől a magánnyugdíjpillér működéséről, ettől azonban szerinte „senkinek nem kell megijednie”.