Bebizonyítanák a kettős mércét a romániai élelmiszer-összevetések során

Bálint Eszter 2017. július 11., 15:30

Összesen 29, Németországból, Hollandiából és Belgiumból hozott élelmiszermintát vetnek össze Romániában értékesített megfelelőjükkel.

Fotó: Pixabay.com

A román állami szervek több alkalmazottja is élelmiszermintákat gyűjtött június 19–26. között a hollandiai Maastrichtban, a németországi Aachenben, valamint Belgium fővárosában, Brüsszelben, hogy összehasonlító tanulmányt tudjanak készíteni a kettős mércével gyanúsított élelmiszerekről – jelentette be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium.

A szaktárca alkalmazottain kívül az Országos Állategészségi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) dolgozói vettek részt a mintavételben.

A hivatalos tájékoztatás szerint 29 terméket vesznek górcső alá, köztük húsból készült termékek, tejtermékek, halkonzervek és csokoládék is vannak.

A mintákat németországi és hollandiai Lidl-boltokból, németországi Kauflandból, valamint a belgiumi Delhaize (a romániai Mega Image megfelelője) üzletlánchoz tartozó egységből hozták.

A vizsgálatot az élelmiszerbiztonsági hatóság alárendeltségébe tartozó intézetben végzik el.

A külföldi kiszállásra – mint ismeretes – azt követően került sor, hogy április elején Petre Daea mezőgazdasági miniszter levélben fordult hollandiai, németországi és belgiumi kollégájához a feltételezett kettős mérce témájában.

 Februárig nyúlik vissza a történet

Amint arról korábban beszámoltunk, a mezőgazdasági miniszter február végén jelentette be, hogy Románia is megvizsgálja a multinacionális cégek által forgalmazott élelmiszerek minőségét, miután

felmerült az a gyanú, hogy gyengébb minőségű termékeket forgalmaznának Kelet-Közép-Európában, mint Nyugat-Európában.

A tárcavezető közölte, hogy felállítottak egy munkabizottságot, amelyben a minisztérium, az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság, valamint a fogyasztóvédelem szakemberei kaptak helyet. A tárcavezető azt ígérte, hogy amennyiben kifogásolható eseteket találnak, tájékoztatni fogják a közvéleményt. A testület által végzett munkáról február vége óta nem érkezett tájékoztatás a bukaresti hatóságoktól.

Nem sokkal ezután az ombudsmani hivatal is eljárást indított a nagy nemzetközi cégek által Romániában forgalmazott élelmiszerek minősége ügyében. Az intézmény közleménye szerint azt követően döntöttek erről, hogy a visegrádi országok tiltakoztak az ellen, hogy a nagy nemzetközi cégek „kettős mércét” alkalmaznak az általuk forgalmazott élelmiszerek minőségénél.

Emlékeztetettek, hogy a jelenséget a román mezőgazdasági minisztérium is figyelemmel kíséri. Az eljárás során az om­buds­mani hivatal azt vizsgálja,

sérült-e a román alkotmány 16. és 34. cikkelye, amely a jogegyenlőséget, valamint az egészség oltalmazásához való jogot szavatolja.

A romániai illetékes hatóságok különben már egy ízben ellenőrizték az élelmiszerek minőségét, ám akkor csak azt vizsgálták, hogy mennyire felelnek meg a címkén feltűntetett adatok a valósággal. Akkor csak egy francia importméz „bukott le”, amiben egy enzimből 50 százalékkal több volt a megengedettnél, ám az egészségre nem jelentett veszélyt.

Más országokban is vizsgálódnak

Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon egyaránt az idei év első felében hozták nyilvánosságra azoknak a laboratóriumi teszteknek az eredményeit, amelyek

megállapították: a nemzetközi üzletláncok által az említett országokban forgalmazott azonos élelmiszertermékek minősége rosszabb volt, mint Ausztriában vagy Németországban.

A több mint kéttucatnyi termék elsősorban az üdítők, a hústermékek, a teák és a fűszerek közül került ki. A visegrádi csoport március 2-án Varsóban egyeztetett is a kérdésben. Akkor Robert Fico szlovák miniszterelnök elfogadhatatlannak, egyértelmű csalásnak és veszélyes politikai üzenetnek minősítette a kettős élelmiszerminőség gyakorlatát.

Egyúttal felszólította az Európai Parlamentet, hogy vizsgálja meg az ügyet. Leszögezte, hogy ha az uniós szervek „nem tanúsítanak tisztességes hozzáállást”, nem zárja ki, hogy Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez nyúl, és így gyakorol nyomást az Európai Bizottságra. Brüsszel azóta sem adott választ a megfogalmazottakra.