„Dugót” okoz az üzleti forgalom megadóztatásának terve

Több irányból is össztűz zúdult a szociálliberális kormányra, miután kiderült, hogy a Tudose-kabinet programjában szerepel egy olyan intézkedés is, amely szerint a jelenlegi 16 százalékos nyereségadót az üzleti forgalom megadóztatásával váltanák fel.

Az üzleti forgalom megadóztatását olyan cégeknél lehet alkalmazni, amelyek nem termelnek hozzáadott értéket, nincs több láncszem a termelésben, működik például egy vendéglőnél, egy kocsmánál, egy kisebb cégnél – jelentette ki kedden Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.

A jegybank vezetője ugyanakkor kemény kritikával illette mindazokat, akik kinyilatkoztatásszerűen beszóltak a kormánynak, anélkül, hogy párbeszédet kezdeményeztek volna a pénzügyminisztériummal, és közösen például arra próbáltak volna választ találni, hogy a tervezett adórendszer hogyan egyeztethető össze az általános forgalmi adóval (áfa/TVA), hiszen az áfát is a forgalom után fizetjük.

Isărescu állításának homlokegyenest ellentmondott Édler András,

a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a kormány legújabb terveiről faggattuk. Szerinte tudatosan, differenciáltan kellene bevezetni a forgalom utáni adózást, hiszen az a nagy hozzáadott értéket termelő cégeknek kedvez, ám a kisebb és közepes vállalkozásokat hátráltatja, ezeket hagyni kell megerősödni.

Édler elhibázottnak tartja, hogy a kormány nem tudatosan készíti elő a módosítást, hanem kizárólag azzal a céllal, hogy az államnak nagyobb legyen a bevétele. Rámutatott, észszerű adórendszer-módosítással át lehetne alakítani az ország gazdasági szerkezetét, a versenyképes cégeknek kedvezve.

A forgalom utáni adózás azoknak a vállalkozásoknak előny, amelyek nagy hozzáadott értéket termelnek, hiszen a módosítással már nem a nyereség után fizetnek 16 százalékot, hanem a forgalom után például egyet

– vallja a szakember. Mint rámutatott, jelenleg a nagy profitot termelő cégek nagy adót fizetnek, ám a könnyűipari cégek, melyek lohn-rendszerben dolgoztatnak, nagy forgalmat bonyolítanak le, kevés nyereséget termelnek, és alig adóznak. Tehát a módosítás azt eredményezné, hogy a versenyképes cégeknek megéri beruházni Romániában, viszont azoknak, melyek kis profitot termelnek, már nem éri meg itt folytatni. Édler szerint a törvényalkotóknak arra is oda kell figyelniük, hogy tényleg alacsony legyen a forgalmi adó.

A gazdasági szakember ugyanakkor úgy véli, hogy a forgalmi adót nem kellene egységesen, minden cégnél alkalmazni, hiszen már az átalányadó bevezetésekor kiderült, hogy a kis cégek egy része nem bírta, összeroppantak. Ezért meglátása szerint

a kis- és közepes cégeknél meg kellene hagyni a profitadót, és a forgalom alapján megszabott értékhatár után alkalmazni a forgalmi adót.

Elmondása szerint Magyarországon ez a rendszer már működik, a nagy áruházláncoknál, a kommunikációs cégeknél alkalmazzák a forgalom szerinti adózást, hiszen ezeknél megtörténhet, hogy különböző pénzügyi manőverekkel kiviszik az országból a profitot.

„Az állam ezt megakadályozhatja, hiszen jogos az a felvetés, hogy a külföldi cégek egy része csak azért telepszik be, hogy az olcsó munkaerőt kihasználva fejlődjön, de nem forgat vissza semmit.

melyek nagy hozzáadott értéket, kevesebb munkaerővel nagyobb nyereséget termelnek, ezzel az ország GDP-je is növekedne” – szögezte le Édler András.

Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, a Pénzügyi Tanács elnöke eközben úgy látja, hogy a forgalom utáni adózás bevetése megmutatja, mennyire „képtelen a kormány egyensúlyt teremteni a bevételek és a kiadások között”.

„Az üzleti forgalom megadóztatása a nyereség helyett már azért is furcsaság, mert a gazdaságban a profit szempontjából többféle vállalkozással találkozunk. Vannak kis üzleti forgalommal és nagy nyereséggel rendelkező cégek, és vannak vállalkozások, amelyeknek nagy az üzleti forgalmuk, de kevés a profitjuk.

– fejtette ki a gazdasági szakember, aki szerint különben nem is lehet minden cég esetében alkalmazni forgalom utáni adót, mivel az európai jogszabályok korlátozzák ezt a gyakorlatot.

Ellenzi a forgalom utáni adózást Dragoş Anastasiu, a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a tavaly 125 millió eurós üzleti forgalmat lebonyolító Eurolines tulajdonosa is – teszi ezt annak ellenére, hogy azt mondja, tavaly például kevesebb adót kellett volna az államkasszába utalnia, ha a forgalmát vették volna alapul, és nem a nyereségét.

Ugyanakkor úgy véli, a legnagyobb gond eleve az, ahogyan a kérdést „bedobták a köztudatba”,

nem volt hatástanulmány, nem volt kampány, nem keresték meg az üzleti szférát, mint ahogy a civil szervezeteket sem.

„A hozzáállásnál is jobban megrémiszt a sebesség, amellyel be akarják vezetni” – tette hozzá a vállalkozó. Bírálta és ártalmasnak nevezte egyúttal azt a fajta hozzáállást, hogy aki nem támogatja a forgalom utáni adót, azt a hatóságok rögtön megbélyegzik, mint adócsaló rosszfiút.