Felállt a Tudose-kormány, megcsappant a PSD–ALDE támogatottsága

Balogh Levente 2017. június 29., 17:42

Bizalmat szavazott csütörtökön a román parlament a Mihai Tudose miniszterelnök vezette kormánynak. Az új kabinetet 275 törvényhozó támogatta szavazatával, 102 honatya ellene voksolt.

Archív felvétel Fotó: RMDSZ

Mindebből az következik, hogy a bukaresti törvényhozásban fél év alatt apadt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalíció támogatottsága. Január 4-én a Sorin Grindeanu vezette kabinet még 295 támogató szavazatot kapott, és 133-an voksoltak ellene.

A Grindeanu-kormány megbuktatását célzó, június 21-én rendezett szavazáson a bizalmatlansági indítvány 241 szavazatot kapott, tízen nem támogatták a kabinet leváltását. Az új kormány – amelynek beiktatásához 233 szavazat szükségeltetett – csütörtökön este le is teszi az esküt az államfői rezidencián.

A két kormánypárt – a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – mellett az RMDSZ is megszavazta a kormányt, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ezt még szerdán este azzal indokolta, hogy

a politikai stabilitás az egész ország, így az erdélyi magyar közösség érdeke is.

Nem minden kisebbségi politikus gondolkodott így: Ovidiu Ganţ, a német kisebbség parlamenti képviselője közölte, nem támogatja a kormányt. A voks megtagadásának okai a PSD és ALDE 2016 decemberi választások óta elkövetett politikai akciói, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásuk.

{K1}

Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) viszont a kormányoldal meghallgatások során alkalmazott, „színjátéknak" minősített eljárása elleni tiltakozásul a kormány elleni szavazás mellett nem vett részt a bizottsági meghallgatásokon és magán a bizalmi szavazáson sem.

Tudose behozná a lemaradást

Mihai Tudose a voksolás előtti beszédében nehéz feladatnak nevezte megbízatását, és emlékeztetett: nő a gazdaság, a bérek és a fogyasztás, ugyanakkor a beruházások és költségvetési bevételek növelése is szükséges. Leszögezte: célja a kormányprogram megvalósítása, az elmaradások pótlása.

A Grindeanu-kormány irányát jónak nevezte, ugyanakkor több intézkedést tartott szükségesnek.
Grindeanu év eleji kijelentése kapcsán, miszerint kormánya a normalitás kormánya lesz, leszögezte:

a kormánynak állandó készenlétben kell állnia, nem dőlhet hátra, megvalósításokkal, gazdasági eredményekkel kell előállnia, és be kell hoznia az első hat hónapban felhalmozott késéseket.

Hozzátette: a kormányba a PSD fajsúlyos, tapasztalt politikusai is bekerültek, ez is szavatolja, hogy megvalósíthassa terveit, és a politikai ellenőrzést, a hatékonyságot is biztosítják. Kiemelte, a kormány hamarosan létrehozza a Szuverén Befektetési Alapot, amit erős jelzésnek szánnak az üzleti szféra irányába.

A bevételek növekedése kapcsán kifejtette: intézkedéseket hoznak az adóhatóság hatékonyságának növelése érdekében. Ösztönözni kívánják a beruházásokat is, ezt többek között az infrastruktúra fejlesztése révén kívánják elérni.

A külpolitikai program kapcsán elmondta,

el kívánják mélyíteni a stratégiai együttműködést az Egyesült Államokkal, illetve az EU két vezető tagállamával, Németországgal és Franciaországgal.

Elmondta, a kormány Románia minden külfölddel szembeni vállalását teljesíti majd, beleértve a 3 százalékos hiánycél betartását is.

Az igazságszolgáltatás kapcsán kijelentette: az fontos a kormány számára, ezért a jogszabályokat összhangba kell hozni az alkotmánnyal és az európai joganyaggal is, az igazságszolgáltatásban tevékenykedő alkalmazottaknak pedig függetleneknek kell lenniük.

A kormányprogram vitája során felszólalt Liviu Dragnea PSD-elnök is, aki azzal indokolta saját, korábbi kormánya leváltását, hogy az eltávolodott a kormányprogramtól, amelynek végrehajtására felhatalmazást kapott.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közölte: bizalmat szavaznak ugyan a kormánynak, de magyarázatot kérnek a váratlanul bejelentett, gazdasági témájú kormányprogram-változtatásra.

Miniszteri prioritások

A bizalmi szavazás előtt futószalagon zajlottak le a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásai, és a testületekben meglévő kormánypárti többség biztosította, hogy a jelöltek egytől egyik kedvező véleményezést kapjanak.

A meghallgatások során Teodor Meleşcanu külügyminiszter-jelölt – aki tulajdonképpen csak folytatja az előző kormányban elkezdett tevékenységét a tárca élén –

ezúttal nem említette külön prioritásai között a Magyarországgal fennálló viszony javítását,

mint ahogy azt még első, év eleji meghallgatása során tette. Ehelyett az EU és a NATO tevékenységében való román részvétel fokozását és az Egyesült Államokkal fennálló partneri viszony elmélyítésének fontosságát hangsúlyozta, különösen Klaus Johannis román államfő közelmúltbeli washingtoni látogatása fényében.

Úgy vélte,

a menekültek kérdése az egyik „legsúlyosabb gond”, amivel az Európai Uniónak szembe kell néznie, ezért Romániának „szolidaritásról kell tanúbizonyságot tennie”

ebben a kérdésben.

Emellett a Moldovával fennálló viszonyt, az ország Európához való közeledésének támogatását, illetve a Franciaországgal, Németországgal, Lengyelországgal és Törökországgal fennálló stratégiai partnerséget nevezte prioritásnak. Carmen Dan, aki továbbra is a belügyi tárca élén marad, arról beszélt: jó az együttműködés a belügy és a hírszerzés között, és megfelelő az információcsere.
A védelmi tárca élére jelölt Adrian Ţuţuianu a védelmi képességek fejlesztését emelte ki célkitűzései közül 2020-ig.

Florian Bodog régi-új egészségügyi miniszter meghallgatásán kisebb közjáték zajlott, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusai ugyanis az egészségügyi rendszer hiányosságait soroló számokat tartalmazó pannókkal tiltakoztak ellene.