Johannis kihirdetésére vár a magyar diákok differenciált érettségije
Differenciált tételekből vizsgázhatnak a nyolcadikos és a tizenkettedikes magyar diákok a román nyelv és irodalom próbán, az RMDSZ erre vonatkozó kezdeményezését ugyanis kedden döntéshozó kamaraként elfogadta a szenátus – közölte a szövetség.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a magyar tannyelvű iskolában tanuló végzősök
a kisebbségeknek szóló, speciális tantervnek megfelelő tételeket kapnak majd a képességvizsgán és az érettségin.
Novák Csaba Zoltán, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke arról számolt be: jogszabály írja elő, hogy a kisebbségi oktatásban résztvevő diákoknak speciális tanterv alapján kell tanítani a román nyelvet. Ennek kidolgozása az elemi szinttel kezdődött, a magyar kisiskolások már speciális tanterv alapján készült tankönyvekből tanulják a román nyelvet.
A tantervreform a gimnáziumi és a középiskolai szinttel folytatódik, így mire a folyamat lezárul, az oktatás minden szintjén, előkészítő osztálytól tizenkettedikig minden magyar diák speciális tanterv alapján tanulja a román nyelvet és irodalmat.
„Az erről szóló jogszabály mostanáig csak a román nyelv oktatásáról rendelkezett, a cikluszáró vizsgákról nem, ami azt jelenti, hogy a magyar diákok ugyanazt a tételsort kapták, mint román társaik, holott tantervük eltér az övéktől” – hívta fel a figyelmet Novák Csaba Zoltán.
A kezdeményezés a 2016/68-as számú sürgősségi kormányrendeletet módosítja, hatályba lépéséhez pedig már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie.
A felsőház által elfogadott másik kezdeményezés szerint ugyanakkor immár
létre lehet hozni a kisebbségi pedagógusképző központot.
A román közoktatási rendszer a pedagógusok számára különböző továbbképzéseket ír elő, ezek elvégzését bizonyos pontszámmal honorálja. A magyar továbbképző központ lehetőséget teremt a magyar pedagógusoknak, hogy a képzéseket anyanyelvükön végezzék. Az itt megszerzett pontok a pedagógusok szakmai előmenetelét segítik.
A magyar továbbképző központ megszervezésére két éve biztosított az anyagi keret, de az intézmény beindításához szükség volt a jogi háttér tisztázásra – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A szenátus az oktatási törvényt is módosította kedden az RMDSZ által beterjesztett módosító indítvány révén. Eszerint
ezentúl a protestáns lelkészképzés is állami támogatásban részesül.
Cseke Attila kifejtette: jelenleg az ortodox papképzés szinte teljes egészében állami egyetemek keretében zajlik és támogatásban részesül, míg a katolikus papképzés kettős rendszerben, állami és felekezeti szemináriumi formában történik.
A magyar protestáns egyházak lelkészképzője, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet azért nem részesült eddig állami támogatásban, mert nem állami, hanem egyházi rendszerben szerveződött – magyarázta.
A szenátus által megszavazott módosító indítványokat Klaus Johannis államfőnek kell még kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjenek.