Az előre hozott választások lehetősége szerepel Románia alkotmányában, de csak egy mély válság esetére, amelyet jobb lenne elkerülni – mutatott rá pénteken Klaus Johannis államfő.
A brüsszeli uniós csúcson tartózkodó elnök román újságírók felvetésére válaszolva beszélt erről a lehetőségről. Az alkotmány szerint az államfőnek akkor kell feloszlatnia a parlamentet és előre hozott parlamenti választásokat kiírnia, ha a parlamentben két egymást követő kormányalakítási kísérlet megbukik, vagyis a törvényhozók két egymást követő alkalommal nem hajlandók bizalmat szavazni az elnök által megbízott miniszterelnök-jelölt kormányának.
A román elnöki hivatal csütörtökön közzétette a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét azt követően, hogy a januárban beiktatott Grindeanu-kormány a szerdai bizalmatlanági szavazáson megbukott.
Johannis hétfő délután akar egyeztetni a parlamenti pártokkal a következő kabinet összetételéről.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (amelynek éléről 2014-ben Johannist államfővé választották) csütörtökön megerősítette: a választások előre hozását tartja a legjobb megoldásnak, mondván, hogy az eddig kormányzó szociálliberális koalíció meggyengült, és egyik oldalon sem alakítható ki stabil kormánytöbbség.
„Ahhoz, hogy előre hozott választások legyenek,
– mondta Johannis. Hozzátette: egy feddhetetlen, büntetlen előéletű politikust akar kormányalakítással megbízni, aki meggyőzi őt, hogy képes a kormányt vezetni, és a honatyák többségének támogatását élvezi.
A jobboldali elnök szavait a román média úgy értelmezte, hogy nem próbál egy jobboldali vagy technokrata jelölt mögé parlamenti többséget kierőszakolni. Ennek bizonyítékaként értelmezték azt is, hogy a szociálliberális koalíció két pártját együtt hívta a kormányalakítási konzultációkra.
Romániában még nem fordult elő, hogy feloszlassák a parlamentet,
pedig nem sok olyan kormánya volt az országnak, amely kitöltötte volna a négyéves parlamenti ciklust. Elemzők szerint most sem valószínű, hogy a fél éve megválasztott törvényhozók olyan döntést hoznának, amely megfosztja őket mandátumuk hátralévő részéről.
Az államfő felesleges álproblémának nevezte azt a jogvitát, amely arról alakult ki Bukarestben, hogy visszavonhatják-e korábbi lemondásukat a szerdán leváltott Grindeanu-kormány miniszterei. Johannis rámutatott: egy miniszter megbízatása csak akkor szűnik meg, ha ő felmenti, vagy egy új kormányt iktat be a parlament. „Nem fogok két napra minisztereket kinevezni” – szögezte le az államfő.