Bözödújfalu, az elveszett paradicsom
A romániai falurombolás jelképévé vált Bözödújfaluról, egykori lakóiról készített dokumentumfilmet Barabás Eszter, aki tavaly végzett a Sapientián. A visszaemlékezéseken alapuló alkotásról a rendező beszélt a Krónikának.
Az elárasztott Bözödújfalu történetét mutatja be egykori lakói visszaemlékezései alapján az a dokumentumfilm, amely éppen egy évvel ezelőtt készült el Kolozsváron Barabás Eszter rendezésében.
A 28 perces, Kopjafa a házunk helyén című, a romániai falurombolás jelképévé vált Maros megyei településről készített alkotást a hétvégén vetítik a kincses városban:
szombaton 15 órától láthatják az érdeklődők a Monostor negyedi Dacia moziban a kulturális ifjúsági filmnap keretében.
Az eseményt első alkalommal szervezi az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) ifjúsági szervezete, az EMKISZ. A film régi fényképek, az egykori lakók történetei révén mutatja be a település múltját, pusztulását. Szereplői a falu életéről, személyes élményeikről mesélnek, otthonuk elvesztéséről és a fájdalom feldolgozásáról.
Barabás Eszter a Krónika kérdésére elmondta, a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának végzőseként készítette el tavaly a filmet, amely államvizsgamunkája volt. „Egy év alatt, 2015 és 2016 szeptembere között forgattunk egy ötfős csapattal, amelynek tagjai nagyrészt egyetemi hallgatók, a kollégáim voltak. Négyszer mentünk forgatni, ugyanis
{K1}
Közben a falu egykori lakói közül 11 személlyel készítettünk interjúkat. A megkérdezettek mindannyian a Székelyföldön élnek, a falurombolást követően szétszóródtak a környéken. Erdőszentgyörgyön, Székelykeresztúron, Fiatfalván, Kisgalambfalván, Szovátán kerestük meg ezeket az embereket, mindannyian körülbelül 50–70 év közöttiek” – mondta el a film rendezője.
Hozzátette, egy kérdéssorozatot állítottak össze, a megkérdezettek pedig Bözödújfaluban töltött gyerekkorukról, fiatalkorukról és természetesen a film legfontosabb pontjaként a szülőhelyükről való elköltözésről meséltek, valamint arról is, hogy mi következett ezután az életükben.
Az egykori lakosok közül többen is könnyezve mondták, a hely számukra az örökre elveszett paradicsomot jelenti. Egyébként a tó és környéke változásait is rögzítettük a különböző évszakokban. A film azok számára is érdekes lehet, akik keveset tudna vagy nem tudnak a tragikus sorsú faluról, hiszen kiderül belőle, mi is történt” – mondta a rendező.
A dokumentumfilmet múlt héten Székelykeresztúron láthatták a nézők, a tervek szerint a nyár folyamán a Hargita megyei Siménfalván, a Maros megyei Erdőszentgyörgyön és Magyarországon, Jászberény környékén is vetítik. Barabás Eszter azt is elmondta, különböző külföldi fesztiválokra is szeretnék küldeni, Bukarestben már vetítették a Cinemaiubit fesztiválon, valamint a törökországi Istanbul International Architecture and Urban Film Festivalon.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról jelenleg a magyarországi Buda János is forgat dokumentumfilmet, a magyarországi rendező, operatőr áprilisban a Krónikának azt nyilatkozta, alkotása várhatóan jövő nyárra készül el.
{K2}
Bözödújfalu mellett 1975-ben 625 méter hosszú, 28 méter magas gát építése kezdődött, a felduzzasztott Küsmöd-patak vize a nyolcvanas években elárasztotta a falut, amelynek lakóit a szomszédos településekre költöztették, sokan közülük külföldre távoztak,
a világ több mint 30 országába szóródtak szét.
A gátépítés 1977-ben leállt, de 1984-től újraindult, és a tó vízszintje 1992-ben érte el maximális magasságát, a vizet idén márciusban kezdték leengedni. A leeresztésre azért volt szükség, mert a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg akarják javítani a gátat és a tóban álló irányítótornyot összekötő hidat, amelynek egyik betoneleme februárban a vízbe esett.