Kimaradni a leszámolásból

Ha bukik, ha talpon marad Sorin Grindeanu háromfőssé zsugorodott kormánya, a romániai politikai paletta legnagyobb alakulata nem ússza meg súlyos megrázkódtatás nélkül a mostani belharcot.

Amelynek legfőbb mozgatórugója egyébként az igazságszolgáltatáshoz való viszonyulásban keresendő. Dragnea nem bocsátotta meg Grindeanunak, amiért az év elején az egész országon végigsöpört tiltakozáshullámnak engedve hatályon kívül helyezte a Btk. korrupcióellenes szigorán enyhítő kormányhatározatot, és nem iparkodott a közkegyelmi törvény kidolgozásával. Márpedig a PSD büntetett előéletű elnökének nem érdeke az igazságszolgáltatás függetlensége, hiszen közeleg az ítélet második büntetőperében, amely pontot tehet a politikai karrierje végére.

Félig hasonló cipőben jár a kisebbik koalíciós párt elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu is, aki ellen bűnpártolás és hamis tanúzás miatt emelt vádat tavaly a DNA. Részben az ellene zajló bűnvádi eljárásokban keresendő Victor Ponta magaviselete, Grindeanu-pártisága, megveszekedett Dragnea-ellenessége is. A rossz nyelvek szerint a volt kormányfő nem emésztette meg, hogy a PSD jelenlegi vezetője teljesen háttérbe szorította, holott Pontával ellentétben őt már elítélték egyszer.

Még a kormánypárti szavazóknak sem könnyű tehát igazságot szolgáltatniuk ebben a PSD-s belháborúban, hát akkor a kívülállóknak. Éppen ezért az lenne a legegészségesebb politikai magatartás, ha a többi parlamenti párt a koalíció tagjaira bízná annak eldöntését, melyik tábor az erősebb.

Hatványozottan érvényes ez arra az RMDSZ-re, amely a jelek szerint ismét királycsináló szerephez jutott a bukaresti politikában, egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a szövetség nélkül a koalíció képes lesz megbuktatni Grindeanut. A bizalmatlansági indítványhoz való viszonyulás lebegtetése annak a jele, hogy Kelemen Hunorék a két táborral lefolytatandó alkudozástól teszik függővé végleges álláspontjukat.

Természetesen az lenne a minimum, ha az RMDSZ alaposan megkérné az árát a beavatkozásának – például a nyelvi jogok bővítését célzó törvénykezdeményezés támogatását szabva feltételként –, a legbölcsebb viszont az lenne, ha a koalíciós pártokra bízná: oldják meg házon belül a maguk előidézte problémát. Már csak azért is, hogy bármiként is alakuljanak a dolgok, még Klaus Johannis államfő kezében is lehet egy aduász.

{K1}

{K2}

{K3}