Nem irgalmazott a bíróság, ismét perre megy az egyház a váradi pénzügyi palotáért

Pap Melinda 2017. június 15., 13:54

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán fellebbezi meg az irgalmasok által épített nagyváradi pénzügyi palota visszaállamosításáról szóló döntést a katolikus egyház. Böcskei László megyéspüspök szerint itthon is új pert indítanak.

Archív felvétel Fotó: Várad.org

Az egyházi elöljáró szerint a jogászokkal való tanácskozás során ezt a két lehetőséget azonosították, és egyikről sem akarnak lemondani. Kifejtette, első körben nemzetközi jogorvoslatért folyamodnak, az európai bíróságra benyújtandó iratcsomót hamarosan leadják, de az új per is előkészítés alatt áll.

„A kettő nem zárja ki egymást,

a strasbourgi per egy előző döntésnek a megfellebbezése, a másik pedig egy teljesen új eljárás”

– mondta a püspök. Hangsúlyozta, az egyház tovább harcol jogos tulajdonáért, bár a Bihar Megyei Tanács – melynek a korábban visszaszolgáltatott épületet ítélték – már a leromlott állagú épület felújítását tervezi. „Mivel megnyerték az előző pert, lépniük kell, hiszen az épület elég rossz állapotban van, és napról napra romlik. De ettől függetlenül a mi eljárásunk megy tovább” – jelentette ki lapunknak Böcskei László.

Beomolhat a felső emelet?

Az irgalmas rendi ingatlan felújítására a megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) frakciója be is nyújtott egy határozattervezetet, közölte pénteki sajtótájékoztatóján Ionel Avrigeanu frakcióvezető. Elmondta, pártja stratégiát vált a tanácsban, az eddigi ellenzéki szerep után a jövőben kezdeményezőként kíván fellépni.

A liberálisok ugyanis, miután nem sikerült megszerezniük az elnöki tisztséget, az RMDSZ-es Pásztor Sándor által elnökölt testület számos fejlesztési projektjét akadályozták meg. Avrigeanu

a konstruktív ellenzékiség első lépéseként a pénzügyi palota felújítását említette.

A megyevezetésnek rendeltetést kell találnia az ingatlan számára, melynek felújítását megyei vagy helyi forrásokból is el lehet végezni, vélte. „Vannak alternatívák, csak akarat kell” – mondta Avrigeanu azt inszinuálva, hogy a magyar megyeelnök számára nem sietős a restaurálás. Hozzátette, következő lépésként a nagyváradi filharmónia székhelyének a felújítására nyújtanak be határozattervezetet, melyet szintén visszaigényel a katolikus egyház.

Pásztor Sándor tanácselnök nemrég a Reggeli Újságnak úgy nyilatkozott, nem tudja, mennyibe kerül az impozáns épület restaurálása, jelenleg zajlik a statikai felmérése. Az eddigi eredmények szerint félő, hogy az évek során károsult az épület stabilitása, és beomolhat a felső emelet. A statikai jelentés a következő hónapokban készül el, ekkor derül ki, mekkora volumenű munkáról van szó.

Az anyagi fedezetet azonban nehéz lesz biztosítani,

vélte a tanácselnök, mivel jelenleg más projektek élveznek prioritást, mint a múzeum új székhelyének felszerelése vagy a nagyváradi reptér fejlesztése.

Fotó: Alex Mara/Bihon.ro

Hiába a sok bizonyíték

A váradi római katolikus püspökség számos kedvező ítélet után veszítette el a 2012-ben, tízéves hercehurca után visszaszolgáltatott épületet. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék 2016. december 15-én kelt 3645-ös számú jogerős ítéletében semmisnek nyilvánította a piteşti-i táblabíróság áprilisban hozott döntését, mely az építő irgalmas rendet képviselő katolikus egyháznak ítélte az ingatlant.

A püspökséget a rend vezetője, a pátergenerális bízta meg, hogy járjon el az ügyben. A döntés szerint

az épület felújítása a tanácsra hárul, és ennek kell rendeltetést is találnia az ingatlannak.

A megyei vezetés ezt megelőzően, tavaly ősszel új védőhálóval vonta be a homlokzatot, illetve PAL-lemezzel borította be a nyílászárókat, így akadályozva meg a palota állagának további romlását.
A decemberi ítélethirdetést követően Böcskei László püspök lapunknak elmondta: nem számítottak a döntésre, hiszen

„bőröndszámra” vitték a bizonyító iratokat a bíróságokra, melyekből egyértelműen kiderül, hogy rendi tulajdonról van szó.

„Minden bizonyítványt félretettek, szerintem nem jogi, hanem politikai döntés született” – jelentette ki akkor a püspök, hangsúlyozva, hogy minden lehetőséget kihasználnak az ingatlan visszaszerzése érdekében. „Itt nemcsak az épületről van szó, ez elvi kérdés is. Nem lehet letagadni azt, hogy amit akkor elvettek, a miénk volt, és most megtehetik, hogy nem adják vissza” – fogalmazott lapunknak az egyházi elöljáró.

Az egyház bizonyítékai szerint az irgalmas rend – mely kamatozó tőkéből, bérbe adott ingatlanokból szerezte a szerteágazó tevékenységéhez szükséges pénzt – saját telkén, bankkölcsönből építette a palotát. Majd bérbe adta az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának, mely székhelyet keresett a pénzügyi igazgatóság számára.

Az ingatlant 2012-ben végül visszakapta a püspökség, de a megyei tanács az említett bérleti szerződésre hivatkozva megtámadta a restitúciós bizottság határozatát, ugyanis szerintük ez azt bizonyítja, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, és a trianoni döntéssel a román állam csak átvette. Bár az egyház álláspontját a bíróság alapfokon és másodfokon is megerősítette, a tanácsnak Bukarestben sikerült kiharcolnia a számára sikert hozó perújrafelvételt.