Magyar kormánytámogatásból újítják fel a váradi barokk palotát
Közel kétmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítását. Böcskei László megyéspüspök a Krónikának elmondta: a háromévesre tervezett munkálatokat már ősszel elkezdenék.
Közel kétmilliárd forintos támogatást nyújt a magyar kormány Nagyvárad egyik legimpozánsabb műemlék épülete, a római katolikus püspöki palota felújítására. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent 2017/1366-os számú, június 12-i keltezésű kormányhatározat értelmében az 1,948 milliárd forintos (6,348 millió euró) költségvetési támogatást három ütemben kapná meg a barokk palota tulajdonosaként a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
Az első támogatási összeget, 772 millió forintot július 5-ig kell utalnia a Bethlen Gábor Alapnak,
2018-ban további 908 millió forintos támogatás érkezne Váradra, míg 2019-re újabb 268 millió forintot irányoz elő Budapest.
Böcskei László megyéspüspök a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a támogatásból az impozáns ingatlan teljes külső és belső felújítását elvégzik, így az megőrizheti egységét. Előzőleg ugyanis a püspökség már készített egy uniós pályázatot e célra, de az csupán a több épületszárnyból álló ingatlan kétharmadát tartalmazta, a maradék egyharmadra a püspöki hivatal székhelyeként nem igényelhettek uniós pénzt, magyarázta lapunknak az egyházi elöljáró.
hangsúlyozta Böcskei László. Kifejtette, az uniós pályázaton ezt nem fogadták el, és mivel egységes épületről van szó, az egyház úgy döntött: egyben tartja a funkciókat. „A mostani támogatással meg lehet valósítani a teljes épület felújítását. Ezt három évre tervezzük, mivel éves lebontású a támogatás, és három szakaszban valósulna meg” – részletezte a megyéspüspök.
A célnak megfelelően, elképzeléseikhez mérten készítették eddig is a terveket, tette hozzá. „A tervek megvannak, szinte naprakészen a rendelkezésünkre állnak, most folyik a végső engedélykibocsátás, az építkezési engedélyre várunk” – magyarázta Böcskei László, aki azt reméli, már ősszel elkezdhetik a kivitelezést. Ezt az is elősegíti, hogy a Körösvidéki Múzeum – mely még mindig elfoglalja a palota néhány termét –, a nyári hónapokban kiköltözik az egyháznak több mint tíz éve visszaszolgáltatott ingatlanból.
„Annyiban talán előnyösebb a helyzetünk, hogy a külső munkálatok megkezdése nem függ attól, hogy a múzeum itt van, vagy nincs, azt el tudjuk kezdeni még a költözés ideje alatt” – részletezte az egyházi elöljáró, aki szerint az első ütemben a tetőzet és a külső homlokzatok felújítása kezdődne el, majd a következő évben kerülne sor a belső terek restaurálására.
Böcskei László elmondta, hogy az ingatlan funkciói nem változnak az uniós pályázathoz képest.
Mint arról korábban beszámoltunk, az egyház multifunkcionális kiállítótérként, közművelődési, közösségi rendezvények helyszíneként hasznosítaná a barokk palotának a Körösvidéki Múzeum elköltözésével felszabaduló termeit.
A palotában elsősorban a püspökség közgyűjteményei, egyházi múzeuma kapna helyet, míg a harmadik szárny továbbra is a püspöki hivatal székhelye maradna. Az ingatlan felújítása, hasznosítása műemlékvédelmi szempontok szerint történne. Az uniós pályázat célkitűzései között szerepelt a palota statikai megerősítése és restaurálása, felszerelése, múzeummá való átalakítása műtárgyvédelmi szempontok alapján, látogatóbaráttá tétele, különös tekintettel a fogyatékkal élőkre.
A római katolikus egyház az ingatlan közösségi, közművelődési és identitásmegtartó szerepét is növelné,
a műemlék épületben zenei, képzőművészeti, múzeumpedagógiai, tudományos rendezvényeknek biztosítana helyet. A felújítást követően az épített örökség, a festett termek, freskók, kő- és faépítészeti elemek is láthatóvá válnának. A püspökségi gyűjteményeket – liturgikus ötvöstárgyakat, miseruhákat, faszobrokat, a barokk képtárat és metszetgyűjteményt – szintén megtekinthetnék a látogatók.
{K1}
A Nagyvárad egyik legimpozánsabb épületének számító barokk palotát 2004-ben kapta vissza a római katolikus egyház, és bár a törvény szerint az épületet korábban használó Körösvidéki Múzeumnak öt év után el kellett volna költöznie, új székhely hiányában maradt. Az 1762 és 1776 között épült püspöki palota monumentális külsejével, belső eleganciájával Délkelet-Európa legjelentősebb barokk műemléke.