Káosz uralja a vadgazdálkodást

Bíró Blanka 2017. június 13., 19:14

Panaszáradat jellemezte a hétvégén zajló székelyföldi vadásztalálkozó beharangozó sajtótájékoztatóját: a szervezők szerint a vadkárok visszaszorítására nincsenek hatékony eszközök, míg a vadásztársaságokat lassan ellehetetlenítik.

Sárkány Árpád Fotó: Kocsis B. János

Kaotikus állapotok uralkodnak a vadgazdálkodásban: a nagyvadak túlszaporodtak, a vadkárok visszaszorítására pedig nincsenek hatékony eszközök, eközben pedig a vadásztársaságokat lassan ellehetetlenítik – hangzott el többek között a hetedik székelyföldi vadásztalálkozót beharangozó keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.

A vándorrendezvény a hétvégén zajlik több háromszéki helyszínen a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Vadon Egyesület szervezésében.

„Annyi közünk van a medvéhez, mint a gólyához!”

Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke – az egyik legnagyobb európai vadásztatócégnek számító sepsiszentgyörgyi Abies Hunting tulajdonosa – rámutatott,

azáltal, hogy fel­füg­gesztették a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska), valamint a siketfajd és a szalonka kilövését, a vadgazdálkodás a feje tetejére állt az elmúlt négy évben.

„A nagyvadak elszaporodtak, egyre több kárt okoznak, és az emberek egyre tűrhetetlenebbnek tartják a helyzetet, ami teljesen érthető. A vadászok kezéből azonban kivettek minden eszközt, amivel beavatkozhattak, vagy kordában tudták tartani a települések közelében csatangoló, háziállatokra vagy éppen emberre támadó vadakat. Ma már nekünk, vadászoknak annyi közünk van a medvéhez, mint a gólyához: vagyis semmi” – összegezte Sárkány Árpád.

Elmondta, Romániában a becslések szerint 7000-7500 barna medve él, az állomány 49,7 százaléka a három székely megyében.

Kovászna megyében 980 fősre becsülik a medveállományt, holott a terület 270 egyed számára biztosít optimális feltételeket.

Sárkány Árpád hangsúlyozta, a vadásztársaságokat is ellehetetlenítik azzal, hogy nem kapnak kilövési engedélyeket. A több száz hektáron gazdálkodó vadásztársaságok korábban legalább egy medvére kaptak kilövési engedélyt. Korábban egy külföldi vadász annyit fizetett a trófeáért, hogy

abból a pénzből egy évig tudták fedezni a vadak takarmányozását, fizették a vadkárokat, valamint az állami illetékeket.

Miután az egyetlen bevételi forrást is elvették a vadásztársaságoktól, sokan fontolgatják, hogy visszaadják a vadászterületeket, mert nem tudnak eleget tenni az elvárásoknak, hiszen vadőröket kell alkalmazni, a vadakat télen etetni kell.

{K1}

Összehangolt terv a háttérben?

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta, nehezen sikerült kiharcolni, hogy a helyiek megszerezzék a saját erdőikben a vadászterületeket, és nem kizárt, hogy összehangolt terv van a háttérben, hiszen

ha anyagilag összeroppantják ezeket a társaságokat, akkor újra a korábbi, más megyékből érkező vadászok tehetik rá a kezüket ezekre a területekre.

Tamás Sándor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a felelőtlen a legeltetés, az erdők kizsákmányolása miatt tovább szűkül a vadak élettere. A nyájakat behajtják az erdőkbe, fellegeltetik a makkot, az emberek begyűjtik a gombát, az erdei gyümölcsöt, nem ellenőrzik a juhászkutyák számát, azok kolonc nélkül vadásszák az apróvadat, így nem csoda, ha a nagyvad bekényszerül a falvakba, összegezte a tanácselnök.

Kifejtette, a három székely megye elöljárói több beadványt is küldtek már a környezetvédelmi minisztériumnak a medvék okozta károkról, legutóbb Brassó megye is csatlakozott a kezdeményezéshez, ám ezekre

nem kaptak választ.

A környezetvédelmi minisztérium egyébként épp szerdára  hívott össze egy tanácskozást ebben a témában szakértők bevonásával, a meghallgatáson Sárkány Árpád is részt vesz. Elmondta, javasolni fogja, hogy megyénként dolgozzanak ki megoldásokat:

ahol túlszaporodtak a medvék, ott engedélyezzék a kilövést, ahol meg valóban veszélyben vannak, figyeljenek oda a védelmükre.

Ezzel szemben – mint mondta – a minisztérium konfliktuskezelő egységek létrehozását tervezi, ám ezek nem minden esetet tudnak megoldani. A székely megyékben túl sok a medve, mindennaposak a támadások, a brassói intervenciós csoporthoz naponta öt segélykérés is befut.

„Ők sem tudják hosszú távon orvosolni a helyzetet, hiszen például

a Tusnádfürdőre bejáró medvét elaltatták, megjelölték, és Vrancea megyébe szállították, négy nap múlva azonban visszatért.

Hunyad megyében ugyanakkor valóban védelemre szorul a medve, hiszen az autópálya elvágta a természetes útjait, gátolja a szaporodását” – mutatott rá a szakértő. Sárkány Árpád arról is beszélt, hogy a zöldszervezetek sikeresen lobbiznak, „Szegény mackó, a gyerekek legjobb barátja” feliratú képekkel kampányolnak, ezzel sok embert meg tudnak győzni, ám arra nem gondolnak, hogy a vadállománynak sem jó, ha túlszaporodik.

A hétvégén zajló székelyföldi vadásztalálkozón egyébként többek közt szakmai előadások hangzanak el, de több szakmai bemutatóra is sor kerül, a rendezvénnyel a vadászat társadalmi elfogadottságán is próbálnak javítani, és ellensúlyozni a sport befeketítésére irányuló törekvéseket – tájékoztatott a Demeter János, a Vadon Egyesület elnöke.

A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese lesz, míg Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és gróf Ká­rolyi József, a 2021-re tervezett vadászati világkiállítás miniszteri biztosa védnökként szerepel a vendéglistán.

Pahonţu: sürgősen tenni kell valamit

Dragos Pahonţu, a Romsilva állami erdészet igazgatója az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban leszögezte: a nagyragadozókra vonatkozó kilövési tilalom nem fenntartható, és sürgősen lépéseket kell tenni a medveállomány szabályozása érdekében.

„Nem az én tisztem eldönteni, hogy a kilövési kvóta eltörlése jó döntés volt-e, vagy sem, az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy a medveállomány túlszaporodott, miközben az élőhelyük leszűkült. A helyzet életveszélyessé vált, a nagyvadak már nemcsak a falvak lakóit háborgatják, hanem még a nagyvárosok utcáin is kukáznak. Épp ezért lenne szükség egy optimális egyedszám megállapítására, ehhez azonban kompromisszumos megoldások helyett szakmai felméréseket kell készíteni, majd ezek alapján szigorú jogszabályokat kell gyakorlatba ültetni” – fejtette ki véleményét Dragoş Pahonţu.