Panaszáradat jellemezte a hétvégén zajló székelyföldi vadásztalálkozó beharangozó sajtótájékoztatóját: a szervezők szerint a vadkárok visszaszorítására nincsenek hatékony eszközök, míg a vadásztársaságokat lassan ellehetetlenítik.
Kaotikus állapotok uralkodnak a vadgazdálkodásban: a nagyvadak túlszaporodtak, a vadkárok visszaszorítására pedig nincsenek hatékony eszközök, eközben pedig a vadásztársaságokat lassan ellehetetlenítik – hangzott el többek között a hetedik székelyföldi vadásztalálkozót beharangozó keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
A vándorrendezvény a hétvégén zajlik több háromszéki helyszínen a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Vadon Egyesület szervezésében.
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke – az egyik legnagyobb európai vadásztatócégnek számító sepsiszentgyörgyi Abies Hunting tulajdonosa – rámutatott,
azáltal, hogy felfüggesztették a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska), valamint a siketfajd és a szalonka kilövését, a vadgazdálkodás a feje tetejére állt az elmúlt négy évben.
„A nagyvadak elszaporodtak, egyre több kárt okoznak, és az emberek egyre tűrhetetlenebbnek tartják a helyzetet, ami teljesen érthető. A vadászok kezéből azonban kivettek minden eszközt, amivel beavatkozhattak, vagy kordában tudták tartani a települések közelében csatangoló, háziállatokra vagy éppen emberre támadó vadakat. Ma már nekünk, vadászoknak annyi közünk van a medvéhez, mint a gólyához: vagyis semmi” – összegezte Sárkány Árpád.
Elmondta, Romániában a becslések szerint 7000-7500 barna medve él, az állomány 49,7 százaléka a három székely megyében.
Kovászna megyében 980 fősre becsülik a medveállományt, holott a terület 270 egyed számára biztosít optimális feltételeket.
Sárkány Árpád hangsúlyozta, a vadásztársaságokat is ellehetetlenítik azzal, hogy nem kapnak kilövési engedélyeket. A több száz hektáron gazdálkodó vadásztársaságok korábban legalább egy medvére kaptak kilövési engedélyt. Korábban egy külföldi vadász annyit fizetett a trófeáért, hogy
abból a pénzből egy évig tudták fedezni a vadak takarmányozását, fizették a vadkárokat, valamint az állami illetékeket.
Miután az egyetlen bevételi forrást is elvették a vadásztársaságoktól, sokan fontolgatják, hogy visszaadják a vadászterületeket, mert nem tudnak eleget tenni az elvárásoknak, hiszen vadőröket kell alkalmazni, a vadakat télen etetni kell.
{K1}
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta, nehezen sikerült kiharcolni, hogy a helyiek megszerezzék a saját erdőikben a vadászterületeket, és nem kizárt, hogy összehangolt terv van a háttérben, hiszen
ha anyagilag összeroppantják ezeket a társaságokat, akkor újra a korábbi, más megyékből érkező vadászok tehetik rá a kezüket ezekre a területekre.
Tamás Sándor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a felelőtlen a legeltetés, az erdők kizsákmányolása miatt tovább szűkül a vadak élettere. A nyájakat behajtják az erdőkbe, fellegeltetik a makkot, az emberek begyűjtik a gombát, az erdei gyümölcsöt, nem ellenőrzik a juhászkutyák számát, azok kolonc nélkül vadásszák az apróvadat, így nem csoda, ha a nagyvad bekényszerül a falvakba, összegezte a tanácselnök.
Kifejtette, a három székely megye elöljárói több beadványt is küldtek már a környezetvédelmi minisztériumnak a medvék okozta károkról, legutóbb Brassó megye is csatlakozott a kezdeményezéshez, ám ezekre
nem kaptak választ.
A környezetvédelmi minisztérium egyébként épp szerdára hívott össze egy tanácskozást ebben a témában szakértők bevonásával, a meghallgatáson Sárkány Árpád is részt vesz. Elmondta, javasolni fogja, hogy megyénként dolgozzanak ki megoldásokat:
ahol túlszaporodtak a medvék, ott engedélyezzék a kilövést, ahol meg valóban veszélyben vannak, figyeljenek oda a védelmükre.
Ezzel szemben – mint mondta – a minisztérium konfliktuskezelő egységek létrehozását tervezi, ám ezek nem minden esetet tudnak megoldani. A székely megyékben túl sok a medve, mindennaposak a támadások, a brassói intervenciós csoporthoz naponta öt segélykérés is befut.
„Ők sem tudják hosszú távon orvosolni a helyzetet, hiszen például
a Tusnádfürdőre bejáró medvét elaltatták, megjelölték, és Vrancea megyébe szállították, négy nap múlva azonban visszatért.
Hunyad megyében ugyanakkor valóban védelemre szorul a medve, hiszen az autópálya elvágta a természetes útjait, gátolja a szaporodását” – mutatott rá a szakértő. Sárkány Árpád arról is beszélt, hogy a zöldszervezetek sikeresen lobbiznak, „Szegény mackó, a gyerekek legjobb barátja” feliratú képekkel kampányolnak, ezzel sok embert meg tudnak győzni, ám arra nem gondolnak, hogy a vadállománynak sem jó, ha túlszaporodik.
A hétvégén zajló székelyföldi vadásztalálkozón egyébként többek közt szakmai előadások hangzanak el, de több szakmai bemutatóra is sor kerül, a rendezvénnyel a vadászat társadalmi elfogadottságán is próbálnak javítani, és ellensúlyozni a sport befeketítésére irányuló törekvéseket – tájékoztatott a Demeter János, a Vadon Egyesület elnöke.
A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese lesz, míg Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és gróf Károlyi József, a 2021-re tervezett vadászati világkiállítás miniszteri biztosa védnökként szerepel a vendéglistán.