Migránskvóta: kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen is

Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést – jelentette be kedden a brüsszeli testület.

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták:

az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át.

Felszólítást kaptak azok is, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nem csak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük a szolidaritásukat. Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül „a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik".

Hozzátette, ugyan ez nem büntetés, „nem ő most a legboldogabb ember a Földön", de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatása érdekében. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután – ha szükségesnek ítéli – a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet.

Kósa Lajos végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést, szerinte ugyanis rengeteg a tisztázatlan kérdés, ráadásul azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem. „Magyarország legalább arccal meri vállalni a véleményét” – fogalmazott a brüsszeli eljárásra reagálva a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, a kötelezettségszegési eljárás bevett intézmény, évente több száz fut belőle az Európai Unióban, Magyarország pedig „az EU-s átlagba simul bele” az ellene folyó eljárás mennyiségével. „A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével" – reagált Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő a hírre.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó, kedden Prágában rendezett nemzetközi konferencián leszögezte: a prágai kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában.

Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így Pozsony ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.