Elfogadták a bértörvényt – elhalasztották a közszférának ígért jelentős fizetésemelést

Elfogadta az új egységes bértörvényt a bukaresti képviselőház szerdán, a közszférának azonban 2018 januárjáig még várnia kell az – eredetileg júliusra beígért – első béremelésekre.

A parlamenti vita célegyenesében elfogadott előírás szerint a – következő öt évben lépcsőzetesen bevezetendő, átlagosan több mint 50 százalékos – béremelések januártól kezdődnek, amikor az összes közalkalmazott bére 25 százalékkal, 2018 márciusától pedig a tanárok bére további 20, az egészségügyben dolgozóké pedig 75 százalékkal emelkedne – írja az MTI.

Az új bértábla magasabb béreinek bevezetése csak a magas rangú állami tisztségviselők esetében nem szenvedett halasztást – számolt be a jogszabály részleteiről a Digi 24 hírtelevízió. A csatorna tudósítójának számítása szerint

egy parlamenti képviselő az év második felétől az eddig 5500 lej helyett már több mint 13 ezer lejes havi illetményben fog részesülni.

A legnagyobb, több mint 17 ezer lejes fizetése az államfőnek lesz, a legnagyobb és legkisebb állami fizetés aránya pedig az eddigi 15-ről 12-re csökken Romániában.

A bukaresti kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) további adócsökkentések és jelentős közalkalmazotti béremelések ígéretével nyert választásokat tavaly decemberben.

{K1}

Parlamenti felszólalásában Liviu Dragnea pártelnök azt hangsúlyozta, hogy az új bértörvény fontos lépés Románia „valós” uniós integrációja, az euró bevezetése útján. „Az egységes bértörvény fontos lépést jelent Románia valós európai uniós integrációja és az euróövezeti csatlakozás felé, hatékonyabbá teszi a bérrendszert, és hozzájárul a lakosság nettó jövedelmének növekedéséhez" – jelentette ki szerdán a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő Dragnea a törvénytervezet alsóházi vitáján. A politikus hozzátette: véget kell vetni annak, hogy Románia az olcsó munkaerő miatt legyen vonzó a külföldi befektetők számára.

Dragnea szerint a törvény rendet rak egy olyan rendszerben, amelyet eddig „a káosz, a kinek ahogyan tetszik elv és a diszkrimináció uralt". A pártelnök úgy vélte, a jogszabály megalkotásakor az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét tartották szem előtt, továbbá azt, hogy a vezető beosztású tisztségviselőknek nagyobb legyen a fizetésük, mint beosztottjaiknak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig többet keressenek a középvégzettségűeknél.