Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt. Jókai Annát saját halottjának tekinti az MMA és a józsefvárosi önkormányzat.
„Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett" – olvasható az MMA honlapján található, az MTI által idézett méltatásban.
Jókai Anna Budapesten született 1932. november 24-én, és már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból. Volt könyvelő, népművelő, művelődési előadó. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra, és így munkáját tovább folytathatta mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett, és tanított 1961-től 1974-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában tanított, majd a Vörösmarty Gimnáziumban.
1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete.
Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának élt, szabadfoglalkozású író.
1986 és 1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-től 1992-ig elnöke volt. Jókai Anna pályafutása alatt számos könyvet, novellát és esszét írt. Műveiben megjelenik az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás és a keresztény értékek.
Akárcsak Németh László, úgy Jókai Anna is íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas író- és költőnőt 2015-ben a Forbes a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek választotta a kultúrában. 1994-ben kapta meg a Kossuth díjat, 2014-ben pedig Kossuth-nagydíjjal tüntették ki. 2004-ben vehette át a Prima Primissima közönségdíját, 2012-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét, 2013-ban pedig Emberi Méltóságért-díjat vehette át. A Nemzet Művésze 2014-ben lett.