Lázár: még mindig nem végeztük el Trianon gyászmunkáját

„Elvárjuk, hogy legyen vége a Kárpát-medencében a magyarok lopakodó elnyomásának és asszimilálásának” – jelentette ki Lázár János. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Trianon gyászmunkáját még mindig nem végeztük el.

Lázár János úgy fogalmazott, a gyászidőszak 97 évvel a tragédia és 75 évvel a rá emlékező országzászló felállítása után sem zárult még le. Csonka emlékművek az újraállított országzászlók, mert csak a trianoni szégyen egyik felét mutatják meg, tette hozzá.

A traumának sosem csak áldozatai vannak, hanem elkövetői, cinkosai és haszonélvezői is. Az ő felelősségük, az engesztelés és a bocsánatkérés emlékműveit nem találjuk

Párizsban, Versailles kastélyai között, a Felvidéken, Erdélyben, a Partiumban, Délvidéken és Kárpátalján sem, mondta a politikus. Hozzátette: sehol a bocsánatkérésnek, a múlttal való szembenézésnek, a magyarok megkövetésének legalább egy szimbolikus gesztusa az egykori antant hatalmak jogutódjai részéről.

Lázár János rámutatott, Trianont Európában vagy a Kárpát-medencében még mindig lehet békeszerződésnek nevezni, pedig diktátum volt, történelmi igazságtalanság egy nemzettel szemben, amely miatt az egész nyugati világ máig adósa Magyarországnak.

De elvárjuk, hogy legyen vége a Kárpát-medencében a magyarok lopakodó elnyomásának és asszimilálásának, hogy a magyar helység- és utcanévtáblák mindenütt megmaradhassanak, a magyar nyelvű kulturális és oktatási intézmények ugyanolyan esélyekkel és jogokkal működhessenek mint az adott államot alkotó többségi nemzeté.

Követeljük, hogy a magyar kisebbségek politikai érdekképviselete az adott állam területén ne tiltott vagy tűrt, hanem támogatott tevékenység lehessen, a magyarok autonómiát kaphassanak

ott, ahol a kulturális és gazdasági helyzetük éppúgy feljogosítja őket, mint a katalánokat vagy a dél-tiroliakat Európa más tájain - mondta miniszter.

A trianoni diktátum centenáriuma nem felejtésre alkalom, hanem a szembenézésre, az erkölcsi, politikai jóvátételre. Az országzászlók erre a kötelezettségre is emlékeztetnek, nemcsak minket magyarokat, hanem a szomszédainkat és a közös Európa vezetőit is - hangsúlyozta Lázár János.

Erős Európa csak erős nemzetállamok egyenlő szövetségéből lehet. Egyenlő nemzetállamokról pedig nem beszélhetünk addig, amíg az egyiknek ünnep az, ami a másiknak gyásznap - szögezte le a politikus.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, az országzászló a nemzet egységének szimbóluma.

Az emlékmű „megkiáltja” azok fájdalmát, akik nem állíthatnak a határ másik oldalán országzászlót, hogy a nemzethez való hűséget kifejezzék

- közölte a politikus. Hisszük, hogy minden nemzetnek és nemzetrésznek joga van a létezéshez. De elvárjuk, hogy elfogadják, nekünk magyaroknak is jogunk van a létezéshez, nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, a Kárpátalján, ahol magyarok élnek - szögezte le Semjén Zsolt.

A politikus kitért arra is, a trianoni tragédia azért történt meg, mert egy olyan kormány jutott hatalomra, amely nem tartotta értéknek a nemzeti létet, tudatosan szétverte a hadsereget, államigazgatást, megbénította a magyar nemzet önvédelmi reflexeit. Nem külső ellenségeink győztek le minket, hanem a belső árulók, akik nemzetellenes politikát folytattak – mondta. Hozzátette: „ha erős nemzeti kormánya van Magyarországnak, akkor nem lehet minket legyőzni”.