Zilahi többnyelvűség: román támogatás nélkül nem ment volna

„Szükségünk volt a többség támogatására, anélkül nem lett volna esélye, hogy átmenjen a kezdeményezés” – ismertette a Krónikával Fazakas Miklós alpolgármester a csütörtöki tanácsi döntés hátterét.

Régi vágya teljesült a zilahi magyarságnak, amikor a Szilágy megyei város tanácsa csütörtöki ülésén háromnyelvű, román, magyar és német feliratú helységnévtáblák kihelyezéséről fogadott el határozatot – értékelte a Krónikának a döntést Fazakas Miklós alpolgármester. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a szövetség már az előző mandátumban is tervezte határozattervezet benyújtását a témában, azonban csak most lettek megfelelőek a körülmények az elfogadtatására.

„Örülünk, hogy megérett annyira a helyzet, hogy sikerült elfogadtatni” – fogalmazott az alpolgármester.

Kifejtette, a döntést hosszas egyeztetés előzte meg, valamennyi tanácsossal elbeszélgettek kezdeményezésükről. „Örülünk, hogy végül sikerült meggyőznünk őket arról, hogy ez nemcsak a magyar és német közösségnek, hanem egész Zilahnak fontos. Ez mindenféle szempontból nagy előrelépés” – magyarázta az elöljáró. Hangsúlyozta, a határozattervezetüket nemcsak a város polgármesterét és másik alpolgármesterét adó, az RMDSZ-szel a tanácsban többséget alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD), hanem az ellenzéki pártok is támogatták.

A háromtagú RMDSZ-frakció által előterjesztett és a csütörtöki ülésen jelenlévő 20 tanácsos által egyhangúlag megszavazott határozat értelmében a város be- és kijárataihoz a román Zalău mellé a magyar Zilah és a német Zillenmarkt felirat is kikerül. Emellett arról is döntött a testület, hogy a szi­lágysági megyeszékhelyre vezető utak mentén hatnyelvű üdvözlő és elköszönő feliratokat tüntetnek fel.

Fazakas Miklós szerint utóbbi döntés elsősorban a városban működő francia és olasz nagybefektetők iránti elismerésük kifejezése,

akik több ezer lakosnak biztosítanak megélhetést, de a városban zajló oktatási, kulturális és sporttevékenységeiket is támogatják.

Az RMDSZ-es alpolgármester lapunknak arról is beszámolt, hogy a csütörtöki ülésen egy másik, a magyar közösség számára fontos döntés született:

a kulturális és közösségi rendezvényekre jóváhagyott városházi támogatás több mint felét magyar rendezvények kapták.

Ezek között említette az ősszel tartandó Szilágysági Magyar Napokat, amelyre a térség minden magyarlakta településéről összegyűlnek, hogy bemutassák kultúrájukat, hagyományakait, gasztronómiai különlegességeiket.

{K1}

Fazakas Miklós szerint egyébként az 56 ezer lakosú Zila­hon a kivándorlás és a negatív demográfiai folyamatok hatására

egyre apad a magyarok száma, jelenleg mintegy 8600 főt számlál, és a lakosság 15 százalékát teszi ki.

A jelentős számú magyar lakossággal rendelkező Szilágy megyében a magyarok lakta falvak zömében van kétnyelvű – román és magyar – helységnévtábla, de arra, hogy a 20 százaléknál kevesebb részarányú magyarsággal rendelkező városokban, például Zsibón is kikerüljön, szerinte az RMDSZ törvénytervezetének az elfogadása után lesz lehetőség. „Nekünk is szükségünk volt a többség támogatására, anélkül nem lett volna esélye, hogy átmenjen a kezdeményezés” – összegzett az alpolgármester.

A közigazgatási törvény egy kisebbség 20 százalék fölötti helyi aránya esetén írja elő, hogy az adott kisebbség nyelvén is ki kell írni a település nevét. Az RMDSZ kedden benyújtott törvénymódosítási tervezete ezt a küszöböt 10 százalékra csökkentené.