Tolerált élelmiszer-pazarlás
Mulasztás vagy a nagy élelmiszerláncok nyomásgyakorlása állhat Korodi Attila RMDSZ-es képviselő szerint amögött, hogy jó fél évvel az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvény elfogadása után sem lehet alkalmazni a jogszabályt, mivel nem alkalmazható.
A romániai hatóságok ismét játszadoznak a jogszabályokkal: az élelmiszeri-pazarlás visszaszorítását célzó törvény a héten hatályba lépett, de nem lehet alkalmazni, mivel nem készült el az alkalmazási módszertan – hívta fel a figyelmet a Digi24 hírtelevízió.
A helyzet pedig egyhamar nem is fog megváltozni, mivel Petre Daea mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy újabb egyeztetési körre készül a termelők és a nagy élelmiszerláncok képviselőivel. Utóbbiak – mint ismeretes – első perctől a jogszabály ellen foglaltak állást. A törvényt különben a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik képviselője kezdeményezte.
Amint arról korábban beszámoltunk, az immár hatályos törvény értelmében valamennyi élelmiszeripari vállalkozásnak célul kell kitűznie az élelmiszer-pazarlás csökkentését. A jogszabály értelmében
pazarlásnak minősül minden olyan helyzet, amikor az élelmiszerek emberi fogyasztásra alkalmatlanná válnak, ezért megsemmisítik ezeket.
A gazdasági egységeknek kötelességük ezt megelőzni – szögezi le a jogszabály.
A törvény intézkedéseket ír elő az élelmiszerlánc minden szintjére, kezdve a gyártástól a feldolgozáson és raktározáson át a szállításig és a kereskedelemig, beleértve a szállodaipart is. Rendelkezik azokról a lehetőségekről is, amelyekkel árkedvezménnyel értékesíteni lehet vagy adományként fel lehet ajánlani a szavatossági idő lejártához közelítő élelmiszereket. A törvény előírásainak megszegése esetén 1000 és 6000 lej közötti bírság szabható ki.
Az egyik talán leginkább bírált előírása pedig az, hogy
ha egy terméket nem sikerül értékesíteni addig, amíg csak három nap marad a szavatossági idejéből, akkor azt humanitárius szervezeteknek kell felajánlani, vagy az eredeti ár 3 százalékáért értékesíteni.
„Ha van egy termék, amelyiknek összesen 5-6 nap a szavatossági ideje, és három nappal a lejárta előtt ki kell vonnom, és oda kell adnom potyára, világos, hogy veszteségeim lesznek, mint ahogy az is világos, hogy általában a veszteségek meglátszanak az árakon is” – fogalmazta meg Mihai Vişan, az élelmiszeripari vállalkozókat tömörítő Romalimenta képviselője.
Az RMDSZ interpellálni készül a mezőgazdasági minisztert, amiért határidőre nem lép érvénybe az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó törvény – szögezte le szerdán a Krónika megkeresésére Korodi Attila. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője rámutatott, körbejárták a kérdést, és arra a megállapításra jutottak, hogy Petre Daea mezőgazdasági miniszter a jogszabály alkalmazásának halasztására vonatkozó bejelentése mögött
vagy bürokratikus mulasztás, vagy a nagy élelmiszerláncok nyomásgyakorlása áll, és nem valós törvénymódosító szándék.
„Ha valóban módosítani akarják a törvényt, akkor azt is elmondták volna, mit akarnak változtatni. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a miniszter, a minisztériumi alkalmazottak nem vették komolyan a törvényt, és nem dolgozták ki időben az alkalmazási módszertant. Az sem kizárt, hogy a nagy élelmiszerláncok nyomást gyakoroltak, hiszen számukra nem kedvező ez a jogszabály, és ezért próbálják most elodázni az alkalmazását” – részletezte a politikus.
Korodi Attila azt mondja, meglátásuk szerint
a törvény a jelenlegi formájában rendben van, csak alkalmazni kellene,
ezért interpellálni fognak. Kérdésünkre, hogy nem találja-e soknak, hogy a kereskedelmi egységeknek, élelmiszerláncoknak a szavatosság lejárta előtt már három nappal át kell adniuk az élelmet, Korodi hangsúlyozta, három napra szükség van, hogy az élelem ne járjon le, mire eljut az alapítványokhoz, nonprofit szervezetekhez és onnan a rászorulókhoz.
A Nagykereskedelmi Üzletláncok Egyesülete (AMRCR) által nemrég bemutatott adatsorok szerint
a romániai lakosság évente 2,2 millió tonna élelmiszert dob szemétbe, ami a megvásárolt mennyiség 10 százalékát jelenti.
Ezzel az aránnyal Románia a még 27 tagú Európai Uniót górcső alá vevő rangsorban a 10. helyen áll. A legnagyobb pazarlás Nagy-Britanniában, Németországban és Hollandiában folyik. Európai uniós szinten évente mintegy 90 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba. Ennek visszaszorítása érdekében az EU stratégiát hirdetett meg, amelyben célul tűzték ki, hogy 2025-ig 50 százalékkal csökkenjen az élelmiszer-pazarlás.