A Krónika által megkérdezett elöljárók üdvözlik a pénzügyi decentralizáció első lépését, amellyel a kormány az ő hatáskörükbe engedné a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók fizetésének alakítását.
A közigazgatási decentralizáció első lépésének nevezte Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter azt a tényt, hogy a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók számára nem ír elő bértáblát a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény, hanem a képviselő-testületekre bízza azok szintjét.
Kijelentései annak apropóján hangzottak el, hogy Sebastian Oprescu, a köztisztviselőket tömörítő szakszervezeti szövetség (SNFP) elnöke hétfőn bejelentette, szerdán több mint 120 ezer köztisztviselő szünteti be a munkát, jövő héten pedig készek utcára is vonulni. Elégedetlenségük oka, hogy rájuk nem vonatkozik a szenátus által tegnap elfogadott jogszabály. Az ügyben a képviselőház a döntéshozó testület.
„A közszféra bérezési rendszerében az egyetlen szerkezeti módosítás a helyi közigazgatás esetében történt,
– fogalmazott Vasilescu. Mint részletezte, a kormány csak annyit kíván meghatározni, hogy a minimálbérnél senki sem kereshet kevesebbet, és egyetlen alkalmazott sem vihet haza többet, mint az alpolgármester, illetve a megyei közgyűlés alelnöke, a bértáblát viszont a helyi önkormányzatok alakítják. „A megyei tanácsok, a megyei jogú városok, illetve a városok és községek egyesületei üdvözölték a döntést, ami decentralizációhoz és valós helyi autonómiához vezet” – tette hozzá.
Vasilescu ugyanakkor egy keddi sajtónyilatkozatában arról is beszélt, hogy a közigazgatásban dolgozókat tömörítő szakszervezet most ellentmond korábbi kijelentéseinek. Elmondása szerint hét évvel ezelőtt, amikor elfogadták a Boc-kormány egységes bérezési törvényét, a SNFP helyi autnómiát követelt.
„Akkor azt kérték, hogy a helyi közigazgatást válasszák le, tartsák tiszteletben a helyi autonómia elvét, beleértve a pénzügyeket is, s akkor most az ellenkezőjét mondják. Azt hiszem, nem ártana egy kis következetesség a részükről” – fogalmazott a munkaügyi tárca vezetője.
Többletfelelősséget jelent, ha a helyi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők fizetését ezentúl a helyi és a megyei közgyűlések határozzák meg, ám egyúttal
eszköz is lehet arra, hogy növelni lehessen az önkormányzatok hatékonyságát, és ezáltal javítani lehetne a megítélésüket
– vélik a Krónika által megszólaltatott elöljárók, akik azonban azt is megjegyezték, „hiszik, ha látják”.
„Bukarestben azt tanultam meg, hogy hiszem, ha látom” – szögezte le kérdésünkre Tamás Sándor is. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke rámutatott, annyi nyilatkozat hangzott már el az egységes bértörvénnyel kapcsolatban, hogy „csak kapkodják a fejüket”.
Ebben a formában ez még nem valós pénzügyi autonómia, ám mindenképpen fontos és jó döntés,
hiszen a megfelelő javadalmazás ösztönző lehet, ám meg kell várnunk, miként működik majd a gyakorlatban, mondta Tamás Sándor.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megkeresésünkre kifejtette, az autonómia azt jelenti, hogy a döntéseket helyben hozzák meg, a népszerűtlen intézkedésekért is vállalni kell a felelősséget. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2010-ben a parlament már elfogadott egy bértörvényt, amit azóta sem léptettek életbe, hanem minden évben hozott a kormány egy határozatot, hogy abban az évben még nem alkalmazzák.
„Ezt az egységes bértörvényt elfogadta a szenátus, még a képviselőház hátravan, utána ki kell hirdetnie az államelnöknek, és július 1-jétől érvénybe is kellene lépnie. Én értékelem, ha ez megtörténik, és az önkormányzatok szabad kezet kapnak, hogy a megszabott alsó és felső határ között meghatározzák a béreket, mert ez az önkormányzati munka hatékonyságát növelheti” – szögezte le Antal Árpád.
Rámutatott, az elmúlt években az önkormányzatok teljesítménye romlott, és ezzel együtt a lakosság általi megítélésük is rosszabb, ezen pedig javítani kell.
másrészt az eredményesebb munkát is díjazni tudjuk” – összegzett a székelyföldi politikus.
„Kötekedhet” a prefektus
A jogszabály értelmezhetősége miatt aggódik azonban Fodor István, Bodok polgármestere. Lapunk megkeresésére elmondta, most is megítélhetnek különböző pótlékokat, például a számítógép-használatért, ám a prefektúra megtámadta az erre vonatkozó határozatukat.
– fogalmazta meg aggályait az elöljáró. Fodor István ugyanakkor attól is tart, hogy sok vitát, kellemetlenséget eredményez, ha helyi szinten kell dönteni a bérekről. „A kormány átdobja a felelősséget a mi térfelünkre. Én nem félek a népszerűtlen döntésektől, hogy azoknak következményei lesznek a választásokon, ám a hivatalban dolgozókkal egy faluban élünk, szembe kell néznünk velük” – részletezte a polgármester.
Rámutatott, a vidéki önkormányzatoknál sok idős ember dolgozik, akiknek már csak néhány év van hátra a nyugdíjazásig, nem mindig hatékonyak az új rendszerben, de egész életüket ledolgozták a hivatalban, nem büntethetik őket azzal, hogy levonják a fizetésüket. „A kormánynak felelősséget kellene vállalnia a döntésekért, reggeltől estig a tévében szerepelnek, ám amikor a gyakorlatban meg kell tenni valamit, sehol sincsenek” -szögezte le Fodor István.