Románia nagyban játszana az energiapiacon

Nekilátna a földgázkivitelnek a román kormány egy rendkívül gazdag, sokáig „elhallgatott” lelőhely kiaknázásának köszönhetően. Az export akadályozása miatt Brüsszel már megintette Bukarestet.

A régió legjelentősebb szereplőjévé kíván előlépni Románia az energiapiacon, ráadásul mihamarabb nekilátna az eddig folyamatosan „elszabotált” exportálásnak is, amelynek többek között Magyarország látja a kárát. Legalábbis ez derült ki a bukaresti kormány képviselőinek egy páratlan gázlelőhely megtekintése során tett nyilatkozataiból.

Sorin Grindeanu miniszterelnök kabinetje több tagjával együtt az elmúlt hétvégén felkereste a Buzău megyében tavaly feltárt caragelei gázmezőt, amely a szakhatóságok szerint a legnagyobb, az elmúlt harminc évben felfedezett szárazföldi lelőhelynek számít az országban. A Romgaz állami gázkitermelő vállalat által felfedezett lelőhely – amelyet eddig érdekes módon nem vertek nagydobra –

becslések szerint mintegy 30 milliárd köbméter földgázt rejt magában, és három évig egyedül képes biztosítani az ország energetikai függetlenségét.

Értékét mintegy négymilliárd euróra becsülik, a román állam pedig már neki is látott a 35 kilométer hosszan elterülő gázmező kiaknázásának. Grindeanu szerint a lelőhely azért is stratégiai jelentőségű, mivel Románia számára alapvető cél az energetikai függetlenség, ugyanakkor arra törekszik, hogy regionális energetikai csomóponttá váljék.

„Bár roppant gazdag lelőhelyekben, Románia sokáig tehetetlennek bizonyult a természeti kincsei kiaknázása terén. Ennek most már vége” – szögezte le a szociáldemokrata kormányfő. Toma Petcu energetikai miniszter szerint a caragelei feltárásnak nem csak a hazai gazdaság látja hasznát, ennek köszönhetően

Románia fontos „játékossá”, exportőrré válhat a földgázpiacon.

A romániai feltárás és a kormányzati illetékesek bejelentése azért is lényeges, mert Bukarest eddig tartózkodott a gázkiviteltől. Emiatt tavaly az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, Brüsszel szerint ugyanis a bukaresti hatóságok szándékosan akadályozzák a belföldi termelésű földgáz kijutását az uniós piacra.

Ezzel magyarázható, hogy a román vállalatok még ma sem tudnak gázt exportálni nyugat felé, mert

a magyar és a román hálózatot Arad közelében összekötő interkonnektort még nem kétirányúsították:

a 2010-ben felavatott létesítmény egyelőre csak azt teszi lehetővé, hogy a román fél kapjon földgázt Magyarországról. (A budapesti kormány különben „szándékos és tudatos bojkottot” sejtett annak a hátterében, hogy nem készült el a román és a horvát gázvezeték Magyarország irányába.)

A kétirányúsítás azért is elengedhetetlen, mivel a tervek szerint 2020-ra elkészül a BRUA-vezetékként elhíresült bolgár–román–magyar–osztrák gázfolyosó, amely Fekete-tengeri és Kaszpi-tengeri gáztartalékok szállítását teszi majd lehetővé Nyugat-Európába. A gázvezeték egyik eleme, a román–bolgár interkonnektor már tavaly novemberben elkészült, és évi másfél milliárd köbméternyi gázt képes átereszteni akár Bulgáriából Romániába, akár fordított irányba.

A bukaresti kormány ugyanakkor tavaly szeptemberi rendeletében

elhárította a földgáz exportjának jogi akadályait, emellett lényeges előrelépés történt idén áprilisban is, amikor liberalizálták a belföldi kitermelésű földgáz árát.

Ez úgy függ össze a gázkivitellel, hogy az EB által megfogalmazott kartellgyanú szerint a román kormány korábban abban egyezett meg a földgáztermelő vállalatokkal, hogy a lakossági gázár liberalizációjának többéves időtartama alatt nem exportálják az energiahordozót.

Egyébként az elmúlt években jelentős, közel százmilliárd köbmétert rejtő gázmezőt tártak fel a Fekete-tenger román partjainál is, ezt azonban nem a román állam, hanem az amerikai Exxon és az osztrák OMV fogja kiaknázni, leghamarabb 2020-tól.