Megkérdőjelezik az erdészeti kihágásokra vonatkozó törvény hatékonyságát

A Hargita megyei szakemberek egyelőre nem bíznak az erdészeti kihágásokra vonatkozó új jogszabály hatékonyságában, azt azonban elismerik, hogy a szigorítások visszaszoríthatják a faeladással kapcsolatos visszaéléseket.

Az erdészeti kihágásokkal kapcsolatos, frissen elfogadott jogszabály fontos lehet a faeladással kapcsolatos jogtalan haszonszerzés megakadályozása szempontjából, de megtörténhet, hogy ezáltal nem fog csökkenni az illegális fakitermelés – hívták fel a figyelmet a lapcsaládunk által megkérdezett Hargita megyei erdészeti szakemberek.

A képviselőház döntéshozó kamaraként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint kihágásnak minősül, és 10 ezertől 20 ezer lejig terjedő bírság jár azért, ha egy erdészeti szolgáltatásokat végző személy úgy köt szerződést egy jogi vagy magánszeméllyel, hogy annak nincs erdős terület a tulajdonában.

Szintén kihágásnak minősül, ha több fát vágnak ki, mint amennyit az üzemterv előír. Ennek 3 százalékkal való túllépése figyelmeztetést, míg a 3,1–10 százalék közti túllépés 5000 és 10 ezer lej közötti pénzbírságot von maga után. Amennyiben a gazdák hivatalos okiratok nélkül legeltetnek az erdőkben, azért 1000 lejtől 2000 lejig terjedő büntetésre számíthatnak. Ha a jószágok szabadon legelnek, akkor a tulajdonosuk, ha nem, a pásztor kapja a bírságot. A fuvarlevél nélkül szállított, küldött, átvett vagy raktározott faanyagot elkobozhatják a hatóságok, és 6 ezertől 15 ezer lejig terjedő pénzbírságot róhatnak ki rájuk.

„A rendelkezésünkre álló információk szerint akkor bírságolható egy jogi vagy magánszemély 10 és 20 ezer közötti összegre, ha csak faanyagot vásárol egy erdőből földterület nélkül, és ezt szeretné őriztetni” – értelmezte a törvényt Kádár Tibor Sándor. Zetelaka erdészeti hivatalának sajtóreferense elmondta, az erdészeti jogszabály 2016-os módosítása szerint nem kérhetik az erdőrészük őrzését azok, akik nem folytatták le az örökösödési eljárást, így a terület hivatalosan nem került a tulajdonukba.

Megjegyezte ugyanakkor, ha valaki faanyagot szeretne értékesíteni, mindenképp az erdészethez kell fordulnia engedélyért, még akkor is, ha a fa nem a nemzeti erdővagyon részét képezi. „Ez a szabályozás a különböző spekulációk és a kusza tulajdonjogi viszonyokat kihasználó, jogtalan haszonszerzés megakadályozása szempontjából fontos” – hangsúlyozta. A nem lebélyegezett fák kivágása a mennyiség függvényében bűnténynek vagy kihágásnak minősül, ha ilyesmit tapasztalnak az erdészek, akkor azt azonnal jelentik a feletteseiknek. Ilyenkor az erdészeti jogszabályoknak megfelelően feljelentik a rendőrségen a tettest, aki büntetésre és a kivágott faanyag elkobzására számíthat.

Lőrincz Csaba, a napokban hivatalosan is bejegyzett szentegyházi erdő- és legelőtulajdonosokat tömörítő egyesület elnöke nem hinné, hogy a módosított jogszabályok eredményeként csökkenne az illegális fakitermelés, hiszen úgy véli, aki lopni akar, az ennyitől nem ijed meg. „Noha az önkéntesek járőrözésének köszönhetően már kevesebb probléma van, a kihágásokat szeretnék teljesen elkerülni” – hangsúlyozta. Lőrincz ugyanakkor kijelentette, bár nemrég bejegyeztetett egyesületüknek nagy szüksége lenne a törvénytelenségek miatt elkobzott faanyag eladásából származó pénzre, azt is jó megoldásnak tartja, hogy a fát közösségi célra kelljen felhasználni.

Adrian Pănescu, a Hargita megyei prefektusi hivatal kabinetfőnöke rámutatott, Szentegyházán vannak a legnagyobb problémák az erdőlopással, ahol a mai napig tisztázatlan, hogy kinek a tulajdonában vannak egyes területek. Többször is előfordult, hogy ezt kihasználva egyesek más földjéről vágtak ki fákat. Kijelentette, Hargita megyében sokszor az is gondot okoz, hogy a kibélyegzett fák mellett „eltűnik” még néhány, amiknek kivágására nem volt engedély. Azt viszont megjegyezte, az erdészeti törvény szigorításai miatt a faanyagok szállítóleveleivel egyre kevesebb probléma van.