Kolozsvári civilek: folytatni kell a jogi küzdelmet

Kitörő örömmel fogadták a többnyelvűségért küzdő civilek, hogy Kolozsvár egyik bejáratához kihelyezték az első háromnyelvű helységnévtáblát. Úgy vélik: folytatni kell a jogi küzdelmet, amely eredményesnek bizonyult.

Nem is kaphattak volna jobb hírt kedd reggel a Kolozsvár tényleges multikulturalizmusáért küzdő civilek, illetve a politikusok annál, hogy évekig tartó huzavona után végre kihelyezték a kincses város bejáratánál az első háromnyelvű – román, magyar és német feliratot tartalmazó – helységnévtáblát.

Szőcs Izabella, aki a többnyelvű feliratok feltüntetése érdekében az önkormányzat ellen indított perben a felperes Minority Rights Egyesületet képviselte, munkatársunktól értesült arról, hogy végre kihelyezték az első táblát a Nagyvárad fele vezető kijáratnál. Kérdésünkre, hogy az egytől tízig terjedő skálán mennyire örül a fejleményeknek, Szőcs Izabella a 12-es számot válaszolta. Lapunknak úgy értékelt:

az ügy legfőbb tanulsága, hogy a kisebbségvédelemben sok minden el lehet érni jogi eszközökkel, amelyeket eddig csak ritkán használtak a jogok kiharcolása érdekében.

„Ezek után gyakrabban kellene élni a jog nyújtotta lehetőségekkel, hiszen látszik, hogy eredményes tud lenni. A jogi megoldások ugyanis nem járnak kompromisszummal, nem kell feladnunk semmit azért, hogy cserébe kapjunk valamit, egyszerűen csak alkalmazzuk a törvényt, az ítéletet” – magyarázta a jogász.

Bethlendi András, a Musai–Muszáj civil akciócsoport tagja eközben Neil Alden Armstrong amerikai űrhajós Holdra lépése pillanatában elmondott híres mondatát parafrazálva úgy fogalmazott: ez „kis lépés az emberiségnek, nagy lépés Kolozsvárnak”. Bethlendi rámutatott: azt követően, hogy számos politikus kudarcra ítélte az ügyet, a civilek kézbe vették, illetve újra politikai üggyé tették a többnyelvű helységnévtáblák kérdését, és ennek köszönhető, hogy sikerült célt érni.

„Reméljük ez volt az ügy utolsó történelmi pillanata, és nem következik be újabb fordulat” – fogalmazott a Musai–Muszáj tagja. Hozzátette: annyira megörültek a hírnek, hogy felkeresték a frissen kihelyezett táblát, hogy fotózkodjanak vele, a képet pedig azonnal meg is osztották a Facebookon.

Asztalos Lajos kolozsvári helytörténész, nyelvész nagyszerű dolognak tartja, hogy végre magyarul is olvasható a város neve a település egyik bejáratánál, szerinte azonban a magyarok örömébe üröm is vegyül. A szakértő lapunknak elmondta, a háromnyelvű helységnévtábla fölé „biggyesztett”, a város római kori eredetére utaló felirat azt a szerinte téves elméletet hivatott alátámasztani, miszerint Erdély központja ősi latin település.

– vélekedik a helytörténész. Asztalos elmondta, nem érti, mi szégyellnivaló van abban a románok számára, hogy Kolozsvár neve előtagjának, a Kolozsnak az eredete a hivatalos elméletekkel szemben nem latin, hanem szláv származású (Clus). A helytörténész ugyanakkor a kolozsvári BBTE történész rektora, Ioan Aurel Pop, valamint a hivatalos román oktatás által sulykolt elméletnek tudja be a latin felirat elhelyezését, miszerint Kolozsvár ősi latin település.

Asztalos Lajos meggyőződése egyébként, hogy a helységnévtábla nem marad épen, és lefestik vagy ledöntik.

„Nem szeretnék patetikusnak tűnni, de meg kell mondanom őszintén, hogy amikor megtudtam a hírt, majdnem megkönnyeztem” – így reagált a Krónika megkeresésére Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki korábban személyesen is tárgyalt Emil Boc kolozsvári polgármesterrel annak érdekében, hogy a városháza ne fellebbezzen a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését kötelező alapfokú ítélet ellen. Hozzátette: sokan vártak erre nagyon hosszú ideig.

Csoma külön örül annak, hogy a tábla még az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) ma rajtoló kongresszusa előtt kikerült a szászfenesi bejárathoz. A parlamenti képviselő arra is kitért:

ami az alapfokú bírósági ítéletet illeti, az érdem a civileké, ugyanakkor azt is értékelte, hogy sikerült eredményesen tárgyalni a polgármesterrel.

„A kolozsvári helységnévtábla ügye is azt bizonyítja, hogy a civil szféra és a politikum képes együtt dolgozni, nem kell versenyezniük egymással, sőt a kétféle tevékenység jól kiegészítheti egymást” – magyarázta lapunknak Csoma Botond.

Mint arról beszámoltunk, az első háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtábla többéves huzavona után kedden reggel került ki Kolozsvár Nagyvárad felőli bejáratához.

{K1}