Dragnea „lánykérése”

A magyar szervezet azonban a jelek szerint nem akar elsietni semmit, inkább taktikázik. Kelemen Hunor elnök a felkérésre csupán annyit mondott: a kormányra lépés egyelőre nem foglalkoztatja, inkább a kormánnyal kötött támogatási megállapodás tartalommal való megtöltését tekinti céljának.

Dragnea „lánykérése” a kormánykoalíció kisebbik pártjában lezajlott események fényében egyáltalán nem meglepő. A Liberálisok és Demokraták Szövetségében (ALDE) a korábbi liberális párti miniszterelnök, Călin Popescu-Tă­riceanu vezette szárny módszeresen leszámolt a Daniel Constantin volt pártja, a Konzervatív Párt (PC) irányította oldallal, kizárva Constantint és két másik politikust a pártból. Utóbbiak már jelezték: új párt megalapításán dolgoznak, ami miatt fennállhat a veszélye, hogy az egykori PC-s szárny további politikusai, parlamenti képviselői csatlakoznak hozzájuk, ezzel pedig megroppanhat a koalíció viszonylag stabil parlamenti többsége.

A PSD ennek ellensúlyozására látná szívesen a kormányban az RMDSZ-t, illetve abban a reményben, hogy így a két év múlva esedékes államfőválasztáson sikerül a magyar szavazatok többségét megszerezniük a PSD jelöltje számára. No meg azért is, mert ha a magyar szervezet kormányon van, mindig hatékonyabban érvelhet Bukarest külföldön azzal, hogy Romániában példásan megoldották a kisebbségek problémáit, hiszen lám, a magyarok pártja is tagja az országot irányító kabinetnek.

Arról nagyjából meg vagyunk győződve, hogy az RMDSZ szívesen kormányra lépne. Azonban jelenleg igazából nem tudna érdemben beleszólni a kormányzati munkába, hiszen még nélküle is megvan a kormánytöbbség. Az RMDSZ szerepe akkor értékelődne fel igazán, ha a koalíciós többség valóban veszélybe kerülne, illetve megszűnne. Abban az esetben ugyanis, ha a szövetség nélkül nincs meg a parlamenti többség, elvileg az érdekérvényesítési potenciálja is nagyobb.

A kérdés az, mit nyerne a romániai magyar közösség az RMDSZ kormányra lépésével? Mint említettük, az mindig csorbítja azon jogos panaszok élét, miszerint a román hatóságok korlátozzák az országban élő őshonos magyar közösség jogait. Az, hogy Bukarest komolyan tart a magyar közösség külföldön kifejtett tevékenységétől, attól, hogy a lehető legtöbb befolyásos fórumot igyekeznek tájékoztatni a magyar közösséget ért jogsérelmekről, és hogy ez a tevékenység kezd hatékonnyá válni, az is jelzi, hogy a román diplomácia aknamunkába kezdett, és megpróbálja befeketíteni többek között a FUEN tevékenységét.

Az aljas machináció során ugyanakkor taktikai hibát is vétett a román diplomácia, hiszen Jean-Claude Junckernek küldött levele, amelyben azt sérelmezi, hogy Navracsics Tibor EU-biztos miért csak a kisebbségvédelmi szervezet kolozsvári kongresszusán vesz részt, és miért nem utazik el Bukarestbe is, igencsak átlátszó, és süt belőle, hogy igazából a kisebbségi érdekvédelem magas szintű európai bizottsági tisztségviselő jelenléte általi legitimációja bosszantja. Kérdés ugyanakkor, hogy ezt Juncker és környezete képes-e felmérni.

Az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés közelgő centenáriuma apropóján felerősödő román soviniszta hőbörgés annak sem kedvez, hogy kormánypozícióból, a többség támogatását kicsikarva terjessze elő az autonómiával kapcsolatos jogszabályokat – igaz, azok egyik alapvető jellemzője amúgy is az, hogy bármikor is kerül szóba, benyújtásuk éppen nem időszerű. Mindemellett tudjuk, hogy a kormányszerepléssel járó kormányzati, illetve a kormánynak alárendelt intézményekben betölthető pozíciók, valamint az ezzel járó anyagi előnyöknek nem tudnak, és nem is igazán akarnak ellenállni.

A kormányszereplés nyertesének azonban elsősorban az erdélyi magyar közösségnek kell lennie. Ahhoz ezért olyan feltételeket kellene szabni – a nyelvi és oktatási jogok előzetes garantálása, a nagyváradi és marosvásárhelyi magyar konzuli irodák megnyitása –, amelyek érdemi eredményekkel kecsegtethetnek a magyar közösség megmaradása szempontjából.

Mindazonáltal a mostani felállás – amelyben az RMDSZ csupán külső támogatást ígér a kormánynak a kisebbségi jogi engedmények fejében, miközben külföldön egyre hatékonyabban látszik működni a hivatalos román hazugságpropaganda ellensúlyozására hivatott „erdélyi magyar diplomácia” – egyelőre jóval üdvösebbnek tűnik.

{K1}

{K2}