SZNT: Romániának el kell ismernie Székelyföldet

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint az áhított román-magyar megbékélésnek az az ára, hogy Romániának el kell ismernie Székelyföldet, és le kell mondania a tömbmagyar régió beolvasztásáról.

A szervezet elnöke hétfőn nyilatkozatban reflektált az RMDSZ szombati kongresszusán elhangzottakra, üdvözölve Semjén Zsolt kormányfőhelyettes kijelentését, miszerint „ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.” Izsák Balázs szerint a következő időszak erdélyi magyar politikájának ez kell legyen az alaphangja, és az áhított román-magyar megbékélésnek is ez a kulcsa.

Ugyanakkor az SZNT szerint nem lehet elhallgatni a kongresszuson szintén jelenlévő Liviu Dragnea vezette kormányzó alakulatnak, a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) egészen más előjelű viszonyulását Székelyföld ügyéhez. Az SZNT több tízezer ember által megerősített beadványára adott válaszában ugyanis a román kormány idén áprilisban határozottan elutasítja Székelyföld autonómiáját, és megkérdőjelezi a puszta létezését is.

„Liviu Dragnea a közigazgatási átszervezés egyik leghangosabb szorgalmazója, és többedmagával kijelentette, hogy nem lesz magyar többségű régió Romániában. Erre egyetlen lehetséges válasz van, az áhított román-magyar megbékélésnek az ára: le kell mondani Székelyföld beolvasztásáról, amely Románia számos nemzetközi kötelezettségvállalását sérti, és ellentétes a román-magyar államközi szerződéssel is” – szögezi le nyilatkozatában Izsák.

Az SZNT elnöke úgy véli, Székelyföld elismertetése a magyar-magyar összefogás révén valósulhat meg, az erdélyi magyar nemzeti közösség és a magyar kormány összefogásával.

Hozzátette, Romániának el kell ismernie Székelyföldet, természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt – amely nyelvi és kulturális határ is egyben –, területén a nyolc székely székkel és 149 önkormányzattal. „Ez lényegében a történelmi Székelyföldből és vele szomszédos magyar többségű településekből áll, és nem azonos – a részben tévesen székely megyékként emlegetett – Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival” – állapította meg az SZNT elnöke.