Szent László népe Nagyváradon ünnepli királyát
Szent László-zarándoklatot tartottak vasárnap Nagyváradon a városalapító király szentté avatásának a 825. évfordulóján. Az eseményre elhozták a szent király győri ereklyéjét, amely fél évezred múltán tért vissza Váradra.
A nagyváradi székesegyházban tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros a szent istváni mű kiteljesítőjének nevezte Szent Lászlót – számolt be az MTI. Megemlítette: a Nagyváradon eltemetett király sírkövét olyan próbakőnek tekintették hosszú időn keresztül, amely mellett kiderül az igazság.
– jelentette ki a bíboros.
A bíboros felidézte: László király egy villongásokkal teli korban kezdte el uralkodását, de stabilitást teremtett Magyarországon. Királyként a lovagiasság megtestesítője volt, de példás keresztény életet élt. Ő eszközölte ki Rómában, István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását.
A mise után mondott ünnepi beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
a kereszténység a magyarság és az európaiság egységének a szimbólumaként jellemezte Szent Lászlót.
Szerinte a szent király alakja azt példázza, hogy „a nemzeti elkötelezettség és a kereszténység nemhogy nem áll szemben egymással, de egymásra utalt”.
Semjén Zsolt Prohászka Ottokár püspököt idézve jelentette ki, hogy tulajdonképpen Szent Lászlóval valósult meg a magyar kereszténység, mert a nép, általa érezhette meg a kereszténység és a magyarság egységét. A politikus különösen aktuálisnak tartotta a keresztény evangelizáció és a nemzeti szuverenitás gondolatát ma, amikor „Európa nyugati fele megtagadja keresztény gyökereit”.
A miniszterelnök-helyettes szerint nemzeti büszkeségre ad okot, hogy
nincs más család, amelyik annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint a magyar Árpád-ház,
és az is, hogy Magyarország első királyát, Istvánt szentté, utolsó királyát, IV. Károlyt pedig boldoggá avatta a katolikus egyház. „Szent László példája erősítsen bennünket keresztény hitünkben, nemzeti elkötelezettségünkben” – zárta beszédét Semjén Zsolt az MTI szerint.
Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár beszédében felidézte: a szent király legendáit a székelyföldi gelencei és székelyderzsi templomok falfreskói örökítették meg művészi módon. Úgy vélte,
ha a népeket és felekezeteket olykor szét is választotta a történelem, a szentek szerepe az, hogy egységet teremtsenek, hidat építsenek hagyományok és nemzetek között.
Megemlítette, hogy szent István királyt, a katolikus egyház szentjét 2000-ben az ökumenikus ortodox patriarchátus is szentként ismerte el, Szent László lányát, Piroska bizánci császárnét pedig az ortodox egyház avatta szentté.
A beszédek után a több ezres tömeg Szent László nagyváradi hermájával, és győri ereklyéjével indult körmenetre, mely a hagyományoktól eltérően idén nem a székesegyház körül zajlott, hanem a felújított nagyváradi várba vezetett.
{K1}