Juncker az igazságügyi monitoring lezárását ígérte Bukarestben

Jean-Claude Juncker csütörtökön bukaresti látogatásán megerősítette korábbi vállalását, miszerint az Európai Bizottság (EB) 2019-ig lezárja az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust.

A EB elnöke Klaus Johannis román államfővel és Sorin Grindeanu miniszterelnökkel is tárgyalt az MCV lezárásáról, egyúttal támogatást ígért Románia régóta halogatott schengeni tagfelvételéhez.

A témáról – a román elnöki hivatalban rendezett Európa-napi fogadáson – a nyilvánosság előtt is beszélt: szerinte mindkét célkitűzésnek teljesülnie kell 2019-ig, amikor az első félévben, történelme során először, Románia tölti majd be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

– magyarázta az EB elnöke. Juncker az EU Brexit utáni jövőjéről rendezett bukaresti lakossági fórumon kijelentette: nem fognak újabb tagállamok távozni az unióból, mert a „boncolásnál látni fogják, hogy nem éri meg”. Kifejtette: Európa kis földrész, nagy demográfiai gondokkal, és a széthúzás csökkenti gazdasági befolyását. „Csak együtt lehetünk erősek” – szögezte le az európai politikus.

Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta:

a korrupció az egyik legnagyobb baj Romániában, de nem ez az egyedüli ország, amely ezzel a gonddal szembesül.

A maga részéről következetesen azt kéri a bukaresti vezetőktől, hogy ne csak beszéljenek róla, hanem tegyenek is a korrupció megfékezéséért. Juncker bukaresti látogatásán elismeréssel beszélt a meggyőződésükért utcára vonuló romániai korrupcióellenes tüntetőkről.

Az Európai Bizottság elnöke minden tárgyalásán és nyilvános szereplésén arról igyekezett meggyőzni román partnereit, hogy

Brüsszel nem tekinti Romániát másodrendű tagállamnak

és a – Bukarest által hevesen ellenzett – „többsebességes Európa” az azonos irányba tartó, egymással együttműködő és szolidáris országok különböző fejlődési ütemére vonatkozik, és senki sem tervez újabb vasfüggönyt a kontinensen.

Juncker Románia iránti elkötelezettségéről azt mondta: „már-már szerelmi történet az, ami közte és Románia között van”, hiszen támogatta Románia európai integrációját minden fontos mozzanatnál, 1997-ben, amikor Románia tagjelölt lett, és 2005-ben is, amikor aláírta az EU-val a csatlakozási szerződést, luxemburgi miniszterelnökként ő képviselte az uniós elnökséget.

{K1}