ET-raportőr Háromszéken: a számi nyelv nagyobb veszélyben van, mint a magyar
Konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán.
Letakart Községháza felirattal, kizárólag román nyelvű pályázati űrlappal, csakis románul kommunikáló szolgáltatókkal próbálták érzékeltetni a Kovászna megyei önkormányzat munkatársai Magyar Anna, az Európa Tanács raportőre számára, hogy Háromszéken mennyi hiányosságot lehet említeni a kisebbségi anyanyelvhasználat vonatkozásában.
Magyar Anna a tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést a charta kiadásának 25 éves évfordulója alkalmából, és hétfőn a Kovászna megyei önkormányzat meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre. Tapasztalatairól sajtótájékoztatón számolt be: elmondása szerint
már kora reggel a meglepetés erejével hatott rá, hogy Gidófalván egy jogerős bírósági döntés miatt kénytelenek voltak letakarni a magyar Községháza feliratot.
Délelőtt magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, akik eléje tárták, hogy a megyei önkormányzat a prefektus fenyegetőzése miatt a korábbi évektől eltérően idén kénytelen volt csak román nyelven kiadni pályázati űrlapját.
Átadtak egy memorandumot, amelyet 147 háromszéki civil szervezet képviselője írt alá: ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a háromszéki prefektus nem biztosítja a Románia által is ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott elvárásokat, amikor azt követeli, hogy kizárólag román nyelvű pályázati űrlapot adjanak ki. A civil azt kérik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusától, hogy küldjön jelentéstevőket a helyzet kivizsgálására.
Magyar Anna háromszéki látogatása során azt állapította meg, hogy Romániában nincs annyira veszélyben a magyar nyelv, mint például a számi Skandináviában.
Szerinte a magyar feliratok megjelenése reális probléma a románság számára, ugyanakkor úgy vélte, az egészségügyi intézmények sem várhatják el mondjuk egy ötéves magyar nemzetiségű gyerektől, hogy beszéljen románul. Magyar Anna azt is elismerte: a más jellegű szolgáltatók sem szavatolják az anyanyelvi jogokat – amúgy is riasztó például hét–nyolcoldalas fenyegető vagy felszólító levelet kapni, ezt pedig csak tetézi, ha a címzett nem érti pontosan, mit tartalmaz.
Hozzátette: a jogértelmezés körüli bizonytalanság, az eltérő jogszabály-magyarázatok is nehézséget okoznak. A raportőr azt is elmondta: egész Európában problémás, hogy a kétnyelvűség pénzügyi hátterét nem egységes módon biztosítják, erre szerinte egyértelmű normákat kellene elfogadni.
A kiegyensúlyozottság jegyében Magyar Anna Sebastian Cucu prefektussal is találkozott, aki szerinte „kiválóan védte a kormányzati álláspontot, minden konkrét eset mögé odatette a jogi érvelést”. „Kiváló diplomata” – mondta a prefektusról Magyar Anna.
{K1}
A raportőr sajtótájékoztatóján egy román újságíró azt kifogásolta, hogy a találkozóra nem hívták meg a román civil szervezetek képviselőit. Erre reagálva Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott: a charta a kisebbségek anyanyelvével foglalkozik, ezért tárgyalt a szakember a magyar szervezetekkel.
Az újságíró azt is felvetette, hogy egy ötéves gyermeknek már illene ismernie az állam nyelvét, Magyar Anna ennek nyomán annyit jegyzett meg, hogy az egymásnak ellentmondó szempontok között az egészségügyi ellátáshoz való jog élvez elsőbbséget.
Tamás Sándor továbbá hangsúlyozta: a nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákat úgy lehet megoldani, ha a magyar hivatalos regionális nyelv lesz Romániában, nem a román nyelv ellenében, hanem mellette fog létezni.
A raportőr által készített jelentés egyébként októberben kerül az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket rendszerint alkalmaznak a tagországok, bár szankció nincs hozzárendelve – magyarázta Magyar Anna.