Dragnea: nem módosítjuk az elítéltek kormánytagságát tiltó törvényt

Balogh Levente 2017. május 07., 16:26

Nem kíván miniszterelnök lenni, ezért nem kezdeményezi Liviu Dragnea annak a jogszabálynak a módosítását, amely megtiltja, hogy jogerősen elítélt személyek kormánytagok legyenek, és amelynek alkotmányosságát csütörtökön erősítette meg az alkotmánybíróság.

Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az alkotmánybíróság számos halasztás után, szűk többséggel hozta meg döntését az ombudsman beadványával kapcsolatban.

„Én már a Grindeanu-kormány beiktatása után elmondtam, hogy a miniszterelnöki tisztség számomra már nem opció. Bizalmat fektettem ebbe a kormányba, és én is, illetve az általam vezetett alakulat is támogatja a kabinetet mandátuma lejártáig, azzal a feltétellel, hogy betartja a kormányprogramban vállaltakat. Remélem, ezután nem kérdik meg tőlem, akarok-e miniszterelnök lenni” – fogalmazott Dragnea az Antena 3 televíziónak adott nyilatkozatában.

A PSD elnöke hozzátette, amíg az ombudsman által kifogásolt cikkelyt tartalmazó törvény hatályban van, nem áll szándékában kezdeményezni annak módosítását.

Ha módosítani akartuk volna a törvényt, megtehettük volna, hiszen megvan az ehhez szükséges parlamenti többségünk. De nem akartam törvényt létrehozni saját magam számára"

– mondta Dragnea. A taláros testületnél Victor Ciorbea ombudsman emelt alkotmányossági óvást a jogszabály ellen, az alkotmánybíróság ezt a beadványt utasította el.

A taláros testület megállapította, hogy az ombudsman beadványában felhozott indokok egyrészt törvényértelmezési és törvényalkalmazási problémákat vetnek fel, másrészt olyan törvényhozási tényezőkre vonatkoznak, amelyek a parlament hatáskörébe tartoznak.

{K1}

Az ombudsmani hivatal indoklása szerint a jogszabály nem kiszámítható, nem arányos, és korlátozza egy állami tisztség betöltésének jogát. A beadvány felhívja a figyelmet az egyértelmű, objektív és mindenkire érvényes feddhetetlenségi kritériumok hiányára a három hatalmi ág tisztségeinek betöltésére vonatkozóan, ami felborítja a hatalmi ágak közötti egyensúlyt.

Homályosnak tekinti a jogszabályban olvasható „nem született ellenük ítélet bűnvádi eljárás nyomán" megfogalmazást, és felhívja a figyelmet, hogy nem kezelik eltérően azokat, akik szándékosan, és azokat, akik gondatlanságból elkövetett bűncselekmények miatt ítéltek el.

A beadvány rámutat: bár vitathatatlan, hogy az állami tisztségek betöltőire pályázó személyeknek meg kell felelniük bizonyos feddhetetlenségi kritériumoknak, a vonatkozó törvényeknek koherenseknek, kiszámíthatóknak és egységeseknek kell lenniük, és mindhárom hatalmi ág képviselőire vonatkozniuk kell, vagyis nem csupán a kormány leendő tagjaira, hanem a parlamenti képviselőkre és a bírákra is.