Csíkszeredai filmvetítés a Szent Koronáról

A Szent Korona és a koronázási kincseink nyomában című tudományos ismeretterjesztő filmet április 27-én délután hat órától vetítik Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében.

A filmbemutató után közönségtalálkozó is lesz Katona Csabával, Cseh Istvánnal és Bárány Krisztiánnal, a film készítőivel. Az alkotás bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI) „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi legfontosabb kutatási eredményeit és felfedezéseit. Az egyórás film szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és rendezte Bárány Krisztián, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.

Az ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált, ennek ellenére a korona kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. Az MTA BTK TTI-ben 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni.

A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosban (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünket első ízben mutatják be alaposabban  – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő.

A nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával. Az alkotás szemlélteti a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjait, a világhódító Szulejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő kötődéseit, valamint koronázásaink kulisszatitkait is – olvasható az Uránia Nemzeti Filmszínház oldalán. A FilmLab által gyártott egyórás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják.