Charles, comes siculorum

2017. április 23., 15:12

Talán még nem késtünk el! Talán még van rá esély! Miért ne lenne, hiszen tudvalévő, hogy a történelem során a főúri címek, titulusok „halmozása” – kezdvén a császárságtól el egészen vagy le egészen a bárói rangig – bevett és elfogadott úzus volt.

Fotó: Pinti Attila

Tessék csak elolvasni a Habsburg császárok, magyar királyok címlistáját! Semmi akadálya tehát annak, hogy Károly főherceg, a brit trón várományosa, walesi herceg székely ispán is legyen. A lehetőség egyetlen szépséghibája csupáncsak az, hogy megelőztek. Gyulafehérvár polgármesterének, Mircea Havának gyorsabban járt az esze, ő volt ugyanis az, aki felajánlotta őfelségének az Erdély hercege címet. De mint jeleztem, a két dolog nem zárja ki egymást.

A felajánló levélben – amelyet két angol nyelvű magazin, a Daily Star és a Mirror is átvett – hivatkozás történik Károly herceg erdélyi kötődéseire, arra, hogy birtokai is vannak tájainkon, arra, hogy bevallottan szerelmese a régiónak. Sőt mi több, lakásprobléma sem adódna – áll az irományban –, hiszen nemsokára befejeződik a gyulafehérvári fejedelmi palota felújítása, ott őfelségének is kerül majd egy-két szobácska – teszem hozzá én. Erdély hercegeként kitekintvén az ablakon, őfelsége mindennap láthatná fel-alá masírozni a Habsburg-időket idéző osztrák őrjáratot is. Magyart, székelyt nem, azt majd csak akkor, hogyha megtörténik a vonatkozó felajánlás, és el is fogadja az ispáni címet, és csakis a Székelyföldön. A kérdés, hogy melyik városban.

Nos Gyulafehérvár első emberének felajánlása nem váltott ki osztatlan lelkesedést az országban. A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) törvénytelenséget, alkotmányellenességet emleget, és természetesen felhívja a figyelmet arra, hogy egy ilyen lépés nem tenne egyebet, mint felerősítené az ország szétdarabolását célul kitűző sötét erők tevékenységét. Én magam most már csak azt várom, hogy Beke István és Szőcs Zoltán ügyén felbuzdulva az illetékes országvédő hatóságok, szervek eljárást indítanak a kezdeményező városatya ellen, sőt amennyiben őfelsége valóban elfogadná és megkapná a titulust, akkor őellene is.

Amúgy ugyebár tudjuk, hogy Romániának van már egy trónus nélküli királya, trónus nélküli trónörököse (sic!), miért ne lehetne egy Erdély hercege is? Csak úgy part time job”-ként. Mert azt ezidáig elfelejtettem jelezni, hogy Gyulafehérvár polgármestere a felajánló levélben hangsúlyozza: tudatában van annak, hogy a walesi hercegi tevékenység „full time job”. Így. Tetszik érteni, ugye: főállásban, nyolcórás munkaidőben Wales, részmunkaidőben, négy órában Erdély. Persze az is tény, hogy az első az valóságos, a második – az országféltők megnyugtatása végett is – tiszteletbeli.
Szóval, tisztelt székelyföldi városatyák: ki lesz az első? Ispáni címet Károly hercegnek! Vivát!

Bardocz Sándor

A szerző kolozsvári televíziós újságíró