Felpörgött a DIICOT tevékenysége

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest lényegesen több ügyet vizsgált a szervezett bűnözés elleni ügyészség 2016-ban.

A Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) 2016-ban összesen 4,2 milliárd lej értékben döntött a gyanúsítottak vagyonának zárolásáról – derül ki az intézmény által csütörtökön nyilvánosságra hozott mérlegből. A DIICOT csütörtökön Klaus Johannis államfő jelenlétében ismertette tavalyi mérlegét. A jelentés szerint a 2016 során vizsgált ügyekben összesen 441 422 564 lej és 37 116 224 euró összegű károkozás történt. Ez az összeg 2015-ben 651 667 427 lej és 27 696 393 euró volt. Mint kiderült, az egy évvel korábbi adathoz képest 38 százalékkal nőtt a kábítószer-csempészettel kapcsolatos ügyek száma, és az ügyészség több mint 5000 kilogrammnyi kábítószert foglalt le.

A jelentés rámutat: a tavalyi év során a DIICOT ügyészei 13 168 ügyet vizsgáltak, ez 12,53 százalékkal több, mint 2015-ben. Összesen 1 485 esetben emeltek vádat, ami 28,46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezekben az ügyekben összesen 3 866 személyt állítottak bíróság elé. Mindez nem jelenti azt, hogy minden ügynek sikerült a végére járni: összesen 12 489 dosszié maradt megoldatlanul a tavalyi év végére, ami 20,98 százalékkal több, mint 2015-ben.

A 2016-os évben összesen 15 279 személy ellen vizsgálódott az ügyészség, ami a 2015-ös 17 291-hez képest 11,64 százalékos csökkenés. Azon ügyek száma, amelyek vádemeléssel vagy vádalkuval végződtek, 28,46 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Egy ügyészre átlagosan 105,15 ügy jutott az egy évvel korábbi 86,03-mal szemben. Az év során 34, a DIICOT által vizsgált ügyben született felmentő ítélet összesen 69 személy esetében, ez 10,52 százalékos csökkenés.

Klaus Johannis államfő a DIICOT székhelyén arról beszélt: a kormány Btk.-módosításra irányuló törekvései nem csupán a korrupcióellenes küzdelem intenzitásának csökkenését eredményezték volna, hanem a szervezett bűnözés elleni ügyészség tevékenységére is negatívan hatottak volna ki. Az államfő alapvető fontosságúnak nevezte az ügyészség tevékenységét, rámutatva: egy állam gazdasága nem lehet erős, ha a szervezett bűnözés virágzik. Johannis szerint Románia útelágazáshoz ért, és el kell dönteni, hogy a demokrácia vagy a korrupció útján megy tovább.