Eltérő erdélyi tapasztalatok a közmunkásokról

Bíró Blanka , Barabás Hajnal , Kiss Előd-Gergely 2017. február 16., 16:24

A székelyföldi megyékben a szociális segélyben részesülők többsége tisztességesen végzi a juttatásért cserébe kötelezően vállalt közmunkát, ezzel szemben Tordaszentlászlón nem találtak hatékony eszközt, amivel rá tudják venni a munkára az érintetteket.

Fotó: Kristó Róbert/archív

Nem jellemző a székelyföldi megyékben, hogy a szociális segélyben részesülő személyek indokolatlanul kibocsátott orvosi igazolással próbálnak kibújni a kötelező közmunka alól, ezt főleg a kisebb településeken szigorúan ellenőrzik, több helyen ugyanakkor az elmúlt években alaposan megcsappant a segélyben részesülők száma.

Kovászna megyében az évek során tizedére csökkent azok száma, akik szociális támogatást kapnak: egy részük a bürokratikus akadályok miatt mondott le a pénzről, mivel nem tudták beszerezni a szükséges dokumentumokat, néhányan pedig inkább lemondtak a juttatásról, csak ne kelljen közmunkát vállalniuk. Sepsiszentgyörgyön jelenleg 250 család kap szociális segélyt, holott nemrég számuk még elérte az ezret – tudtuk meg Tankó Vilmostól.

A polgármesteri hivatal közösségfejlesztési irodájának vezetője a Krónikának elmondta: a többség nem azért morzsolódott le, mert nem volt hajlandó elvégezni a havi 30–50 órányi munkát a közösség szolgálatában. Ugyan előfordult, hogy valaki munkakerülés miatt esett el a támogatástól, legtöbben viszont a bürokratikus elvárásoknak nem tudtak megfelelni. Az előírások szerint például a család nem kapja meg a segély folyósításához szükséges bizonylatokat, ha nem fizeti be az adókat vagy a bírságokat, ha pedig a családfőnek lejár a személyazonossági igazolványa, és nem újítja meg határidőre, szintén elvesztik a juttatást.

Havi 30–50 órányi közmunka

Tankó Vilmos azt is elmondta: a segélyben részesülők a köztisztasági vállalatnál dolgoznak, így egyszerűbben tudják követni, ellenőrizni a folyamatot, a munkások ugyanakkor szakképzett felügyelet alatt tevékenykedhetnek, szerszámokat is kapnak. Egy képlet alapján számolják ki, hogy kinek hány órát kell ledolgoznia attól függően, hogy a család mekkora támogatást kap. A 30–50 órányi közmunkát egyébként a hónap folyamán bármikor elvégezhetik. Orvosi igazolást is elfogadnak, azokon a napokon nem kell dolgozni.

A megyeszékhelyről mintegy 10 kilométerre lévő Sepsi­kőröspatakon is számottevően visszaesett a szociális segélyt igénylők száma. Kisgyörgy Sándor polgármester elmondta: évekkel ezelőtt több száz család kapta a juttatást, ma már csak 27-en jogosultak rá. A közmunkavégzést szigorúan ellenőrzik, ha valakinek 50 órát kell ledolgoznia, nem elégszenek meg negyvenegynéhány órával. Az elöljáró azt is elmondta: orvosi felmentést csak indokolt esetben fogadnak el, folyamatosan tartják a kapcsolatot a háziorvossal.

Kisgyörgy Sándor ennek kapcsán felidézte: első mandátuma elején nagy volt a felháborodás, többen be is panaszolták, mert „a polgármester dolgoztatja őket a segélyért”, de aztán belátták, hogy csak a törvényt alkalmazza, így akinek nem füllőtt a foga a munkához, nem is igényelte tovább a támogatást. A segélyben részesülők egyébként a faluban szétdobált szemetet gyűjtik össze, sáncot takarítanak, a tanintézetekben segítenek fát felrakni, sőt összeszedett pillepalackokkal is ki lehet váltani a közmunkát.

Tisztességesen végzik a munkát

Csíkszeredában is szigorúan szabályozzák a közmunkát, a segélyben részesülőknek havonta összeállított táblázat alapján, előre megszabott program szerint kell ledolgozniuk a megadott órákat. Vass Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa elmondta: előfordul, hogy az érintettek orvosi igazolással akarnak kibújni a felelősség alól, de többségük tisztességesen elvégzi a kiszabott munkát. Amennyiben viszont enyhébb egészségügyi probléma miatt nem tudnak jelen lenni, egy későbbi időpontban kell pótolniuk a kieső órákat. Csak abban az esetben mentik fel őket a munka alól, ha műtéten estek át, kórházban feküdtek, a kibocsátópapírjukon pedig szerepel, hogy nem végezhetnek fizikai munkát.

„Ha nem teljesítik kötelességüket, felfüggesztik a szociális segély folyósítását, három hónap után pedig véglegesen megvonhatják a támogatást. Erre rendszeresen akad egy-két példa” – magyarázta Vass Zsuzsanna. Előfordult például, hogy a családban született még egy gyermek, akinek létezését egy évig titkolták, hogy a havi 200 lejes gyermekpénzen kívül érintetlenül megkapják a szociális segélyt is. Időközben módosult a vonatkozó jogszabály, a gyerekpénzt – más juttatásokkal együtt – így már nem veszik figyelembe.

Negatív tapasztalatok Tordaszentlászlón

Ezzel szemben többségében negatív tapasztalatokról számolt be a Krónikának Tamás Gebe András, a Kolozs megyei Tordaszentlászló község polgármestere, aki szerint valóságos nemzeti betegség lett a segélyben részesülők munkakerülése. Az elöljáró rámutatott: a közmunkára kötelezett helyiek mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen dolgozniuk, rendszeresen az történik, hogy az első hónapban megkapják a segélyt, a második hónapban viszont már felszólítást kell nekik küldeni, mert nem dolgozták le a kiszabott óraszámot, a harmadik hónapban pedig felfüggesztik a pénz folyósítását.

„Ezt követően szereznek egy újabb dokumentumot a munkaügytől, hogy jogosultak a segélyre, a polgármesteri hivatal felveszi őket a nyilvántartásba, és az egész folyamat kezdődik elölről” – magyarázta az elöljáró. Többségüknek havi 50–60 órát kellene dolgozniuk. A téli hónapokban egyébként többen jelentkeznek közmunkára, de ilyenkor a hólapátoláson kívül nem igazán tudnak nekik más foglalatosságot találni. Tamás Gebe András azt is elpanaszolta: sokszor a szerszámokat is eltörik vagy ellopják. „Sajnos negatívak a tapasztalatok, mert bárhogyan próbáljuk, sehogy sem tudunk egyeseket munkára bírni. Van úgy, hogy még egy pohár pálinkát is kell adni nekik, hogy kedvük legyen dolgozni” – fogalmazott a polgármester, aki egyébként elsősorban a rendszert tartja rossznak.

Kolozsváron valamivel jobb a helyzet: Iulia Perşa városházi szóvivő elmondása szerint bár a megyeszékhelyen is van példa az ügyeskedésre, a közmunkát vállalók többsége becsületes, és elvégzi a kiosztott munkát.