Hatálytalanították a Btk.-módosítást

ÖSSZEFOGLALÓ – Meghátrált a kormány, és hatályon kívül helyezte a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás módosításáról szóló kormányrendeleteket. Sorin Grindeanu ugyanakkor jelezte: a Btk. módosítása az alkotmánybíróság korábbi ítéletei nyomán kötelező.

Engedett a kormány a több százezernyi tüntető, az igazságügyi szakma és a külföldi partnerek követelésének, és vasárnap rendkívüli ülésen hatálytalanította a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítására vonatkozó, 13/2017-es sürgősségi rendeleteket. A visszavonásról szóló határozat vasárnap délután meg is jelent a Hivatalos Közlönyben.

A rendeletek visszavonásáról szombaton született döntés, az erről szóló hírt Sorin Grindeanu miniszterelnök jelentette be szombaton este, miután egyeztetett a koalíciós pártok vezetőivel. Döntését az ország megosztottságával indokolta, amelyet – mint mondta – el akar kerülni. Grindeanu később megjegyezte: azért használta a „hatálytalanítás\" kifejezést, mert Klaus Johannis államfő ezt kérte tőle.

A miniszterelnök hangoztatta: annak érdekében, hogy a Btk. alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeit mégis kijavítsák, konzultációt kezd a pártokkal, és a kormány módosító javaslatait törvénytervezet formájában terjesztik a parlament elé. Rámutatott: minden olyan törvénycikkelyt, amelyet hatálytalanítottak a korábbi alkotmánybírósági döntések, ki kell javítani, mert a taláros testület döntései kötelezőek.

A kormányfő szerint nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett. Ennek következményeit Florin Iordache igazságügyi miniszternek kell vállalnia – tette hozzá. Kiemelte, hogy folytatni kívánja a PSD decemberben megszavazott kormányprogramjának életbe léptetését. Ezzel elhárította azokat a találgatásokat, hogy le akarna mondani az egy hónapja beiktatott kormány éléről. A vasárnapi ülésen Grindeanu felszólította Iordachét eddigi tevékenységének kiértékelésére.

A kormány egyébként az ülésen feloldotta a január 31-i kormányülés jegyzőkönyvének titkosítását, ezen fogadták el a Btk. módosításáról szóló sürgősségi rendeleteket. Szintén nyilvánossá tették az előző kabinet tavaly május 16-i ülése jegyzőkönyvét – ezen is a Btk. sürgősségi rendelettel történő módosításáról született döntés, amit jogvédő szervezetek bíráltak.

A terepet a rendeletek hatálytalanítására Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke készítette elő, aki közölte: úgy érzi, hogy már nem tudja megfékezni a PSD területi szervezeteit, akik a párt egymillió hívét akarják Bukarestben utcára szólítani. Szerinte párt hívei azért akarnak tüntetni, mert mélységesen elítélik a „Soros által inspirált\" megmozdulásokat. Ennek megelőzésére, illetve mert nem nézhetik tétlenül, hogy szerinte „Johannis elnök felelőtlensége kettészakítja Romániát, meglebegtette a rendeletek eltörlésének lehetőségét. Călin Popescu-Tăriceanu, a koalíciós partner ALDE társelnöke eközben úgy vélekedett: a feszült helyzetet Klaus Johannis államfő a kormány megbuktatására próbálja kihasználni. 

RMDSZ: a kormány belátta tévedését
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: a kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendelettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást. 

A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása\" felé tett fontos lépésként értékelte Mădălina Dobrovolschi, Klaus Iohannis szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt” – jelentette ki az elnök szóvivője. Nicuşor Dan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „az utca hatalmas győzelmének\" nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat\", amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.

Folytatódó tüntetések

Egyébként Sorin Grindeanu nyilatkozata idején is százezrek tüntettek országszerte a vitatott rendeletek ellen, amelyek a tüntetők szerint a korrupt politikusok megmentését szolgálják. Bukarestben egyes becslések szerint 170 000 demonstráltak a kormánypalota előtt, de az ország többi nagyvárosában is több tízezres tüntetések zajlottak. A fővárosban szombaton délelőtt kisgyerekes szülők demonstráltak a rendeletek visszavonását követelve.

Bár a tömeg ujjongva fogadta a rendeletek hatálytalanításáról szóló szombat esti bejelentést, a tüntetők továbbra is gyanakodva figyelik a kormányt, ezért úgy döntöttek, nem mondják le a vasárnap délutánra szervezett, újabb demonstrációt, amelynek meghirdetett célja az volt, hogy országszerte egymillióan vonuljanak utcára a Btk. módosítása ellen tiltakozni. Sokan ugyanakkor már nem is elégszenek meg a rendeletek hatálytalanításával, és a kormány távozását is szükségesnek tartották. Vasárnap reggel mintegy ötven kolozsvári diák érkezett vonattal Bukarestbe, hogy csatlakozzon az ottani tüntetőkhöz. Közben az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palota előtt is összegyűlt egy kisebb, főleg idősebb személyekből álló, a kormányt támogató tömeg. Liviu Dragnea közölte: a megmozdulást nem a PSD szervezte.

Jogi harc is zajlik

Nem csupán az utcán zajlott a harc a sürgősségi rendeletek ellen: Victor Ciorbea ombudsman alkotmánybíróságon támadta meg pénteken őket. Az állampolgári jogok biztosa ezzel a harmadik a sorban, mivel a múlt héten a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) és Klaus Johannis államfő is hasonlóan járt el.

Ciorbea indoklásképpen elmondta, arra a megállapításra jutott, hogy nem indokolja semmi azt, hogy a Btk.-t sürgősségi rendeletben módosítsák, és kivételes helyzet sem áll fenn. A kormány ugyan egy európai direktíva gyakorlatba ültetésével indokolta a sürgősségi elfogadást, azonban annak határideje április 1. addig azonban még sok idő van, így nem indokolt a sürgősségi rendelet. Azt is kifejtette: a módosítás csupán a törvények megsértését tekintené hivatali visszaélésnek, azonban a miniszteri rendeletek vagy a helyi önkormányzatok határozatainak megsértését is annak kell tekinteni, ellenkező esetben szinte a teljes romániai közigazgatás kikerül a törvény hatálya alól. Az ombudsman szerint a rendelet egészében véve alkotmányellenes.

Más fronton is támadás indult a bírált rendeletek ellen: a legfőbb ügyészség közigazgatási bíróságon támadta meg őket. Augustin Lazăr legfőbb ügyész azt kérte a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a rendeleteket, és forduljon alkotmánybírósághoz az ügyben. Eközben ugyancsak pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) visszavonta az igazságügyi tárcához államtitkárnak delegált két ügyész, Oana Schmidt-Hăineală és Constantin Sima megbízatását.

Újabb külföldi bírálatok

Eközben az ügyben véleményt nyilvánított az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, amely súlyos bírálatokat fogalmazott meg a román kormánnyal szemben. Mark Toners külügyi szóvivő szerint a kormány által elfogadott sürgősségi rendeletek veszélybe sodorják Románia hitelét a nemzetközi beruházók szemében. „Az Egyesült Államok mélységesen aggódik a román kormány legutóbbi intézkedései miatt, amelyek aláássák a jogállamiságot és csökkentik a pénzügyi és korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos felelősséget” – mutat rá a közlemény.

Újabb európai figyelmeztetést is kapott a kormány a vitatott rendeletek miatt. Günther Kirchbaum, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) európai ügyekért felelős bizottságának kereszténydemokrata elnöke fölvetette, hogy az Európai Uniónak meg kellene vonnia Románia szavazati jogát az Európai Tanácsban, amennyiben a kormány nem vonja vissza a rendeleteket. Kirchbaum felszólította Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, hogy hívja meg Brüsszelbe Sorin Grindeanu román miniszterelnököt, és szólítsa fel a rendeletek visszavonására.

Eközben Paul Brummel, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete Twitter-oldalán azt közölte: pénteken találkozott Laura Codruţa Kövesivel, a DNA főügyészével. Megfogalmazása szerint „jó\" találkozót bonyolított le a korrupcióellenes küzdelem kulcsintézményének vezetőjével. Mint ismeretes, Nagy-Britannia is azon hat ország között van, amelyek nagykövetségei közös nyilatkozatban szólították fel a kormányt a korrupcióellenes harc folytatására.