
Fotó: Dávid Anna Júlia
A komáromi Új Forrás folyóirat főszerkesztője, Jász Attila, valamint két szerzője, Oravecz Péter és Ughy Szabina látogatott el Székelyudvarhelyre. Az érdeklődők a folyóirat 1969-ig visszanyúló történetét ismerhették meg.
2016. augusztus 03., 19:432016. augusztus 03., 19:43
Jász Attila, Oravecz Péter és Ughy Szabina magyarországi költők voltak Murányi Sándor Olivér író vendégei hétfőn este a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A komáromi Új Forrás folyóirat erdélyi estjén a kreatívan szerkesztett lap történetébe és működésébe kaptak bepillantást az érdeklődők.
A Forrás antológiát a Komárom Megyei Tanács alapította 1969 tavaszán, a tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. A kezdetben bizonytalan jövőjű antológia tíz év alatt megerősödött köszönhetően annak, hogy kiderült: „a nyilvánosságnak van egy olyan ereje, ami a hatalmat megfélemlíti\".
Az antológiából indult lapot jóval később Nagy Gáspár verse tette országosan ismertté: a költő Nagy Imre-perre utaló verse valahogy átment a cenzúrán, és ennek következményeként 1984-ben felfüggesztették a kiadvány megjelenését. A rendszerváltás évétől az Új Forrás a Komárom megyei könyvtárban, annak egyik különleges szolgáltatásaként működött tovább igen szerény anyagi körülmények között. 2010 óta a folyóirat főszerkesztője Jász Attila, József Attila-díjas költő.
„Elkezdtem saját őrületeimet megvalósítani\" – mondta el az udvarhelyi eseményen Jász Attila, hozzáfűzve, hogy egészen sikeres tematikus lapszámokat tudhatnak maguk mögött. Jász fontosnak tartotta, hogy fiataloknak, frissen végzetteknek adjon munkát, érdeklődési körükhöz igazítva a témákat, egyfajta tehetséggondozóként működtetve a szerkesztőséget. Havonta megrendezett UFo – Nyitott Rezervátum című lapszámbemutató rendezvényeiken olyan jelentős magyar írók vettek részt, mint Bodor Ádám, Esterházy Péter vagy Krasznahorkai László, de vendégül látják a társművészetek képviselőit is, ilyen volt Lovasi András dalszerző-énekes, Dresch Mihály dzsesszzenész vagy Váli Dezső festő.
A lapnak volt erdélyi társszerzője is, a székelyudvarhelyi születésű Balázs Imre József, de közöl benne az est házigazdája is. Az estre Oravecz Péter költő, állatidomár és flamencogitáros, valamint Ughy Szabina költő, a folyóirat szerzői kísérték el a főszerkesztőt, és olvastak fel köteteikből. Oravecz Péter gitárelőadásával is emelte a hangulatot.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!