Fotó: Dávid Anna Júlia
A komáromi Új Forrás folyóirat főszerkesztője, Jász Attila, valamint két szerzője, Oravecz Péter és Ughy Szabina látogatott el Székelyudvarhelyre. Az érdeklődők a folyóirat 1969-ig visszanyúló történetét ismerhették meg.
2016. augusztus 03., 19:432016. augusztus 03., 19:43
Jász Attila, Oravecz Péter és Ughy Szabina magyarországi költők voltak Murányi Sándor Olivér író vendégei hétfőn este a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A komáromi Új Forrás folyóirat erdélyi estjén a kreatívan szerkesztett lap történetébe és működésébe kaptak bepillantást az érdeklődők.
A Forrás antológiát a Komárom Megyei Tanács alapította 1969 tavaszán, a tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. A kezdetben bizonytalan jövőjű antológia tíz év alatt megerősödött köszönhetően annak, hogy kiderült: „a nyilvánosságnak van egy olyan ereje, ami a hatalmat megfélemlíti\".
Az antológiából indult lapot jóval később Nagy Gáspár verse tette országosan ismertté: a költő Nagy Imre-perre utaló verse valahogy átment a cenzúrán, és ennek következményeként 1984-ben felfüggesztették a kiadvány megjelenését. A rendszerváltás évétől az Új Forrás a Komárom megyei könyvtárban, annak egyik különleges szolgáltatásaként működött tovább igen szerény anyagi körülmények között. 2010 óta a folyóirat főszerkesztője Jász Attila, József Attila-díjas költő.
„Elkezdtem saját őrületeimet megvalósítani\" – mondta el az udvarhelyi eseményen Jász Attila, hozzáfűzve, hogy egészen sikeres tematikus lapszámokat tudhatnak maguk mögött. Jász fontosnak tartotta, hogy fiataloknak, frissen végzetteknek adjon munkát, érdeklődési körükhöz igazítva a témákat, egyfajta tehetséggondozóként működtetve a szerkesztőséget. Havonta megrendezett UFo – Nyitott Rezervátum című lapszámbemutató rendezvényeiken olyan jelentős magyar írók vettek részt, mint Bodor Ádám, Esterházy Péter vagy Krasznahorkai László, de vendégül látják a társművészetek képviselőit is, ilyen volt Lovasi András dalszerző-énekes, Dresch Mihály dzsesszzenész vagy Váli Dezső festő.
A lapnak volt erdélyi társszerzője is, a székelyudvarhelyi születésű Balázs Imre József, de közöl benne az est házigazdája is. Az estre Oravecz Péter költő, állatidomár és flamencogitáros, valamint Ughy Szabina költő, a folyóirat szerzői kísérték el a főszerkesztőt, és olvastak fel köteteikből. Oravecz Péter gitárelőadásával is emelte a hangulatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!