Sulyok Tamás köztársasági elnök március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Dávid Gyula irodalomtörténésznek. Archív felvétel
Fotó: Biró István
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban. Széchenyi-díjban részesült többek között Dávid Gyula irodalomtörténész, műfordító.
2026. március 14., 12:452026. március 14., 12:45
2026. március 14., 13:132026. március 14., 13:13
Az államfő az eseményen kiemelte: magyar és magyar között nem lehet szakadék, magyar közösség és magyar közösség között mindig kell átjárásnak lennie. Ezért kell vigyáznunk a hidakra – hangsúlyozta, hozzátéve: magyar tudomány és a művészet hidaknak tekinthetők, ahogyan a magyar tudomány és kultúra emberei pedig hídembereknek.
A köztársasági elnök emlékeztetett az 1848 tavaszán zajló eseményekre. Elmondta: egymást követték a magyarság jövőjét meghatározó események, majd elkezdhettük építeni a magyar jövőt, leraktuk a polgári jogrend alapjait, a modern állam sarokköveit, és ehhez társadalmi egységet is létre tudtunk hozni. Az államfő rámutatott: 1848 tavaszából és az utána következő szabadságküzdelemből az egész nemzet erőt merít azóta is.
„Erőt meríteni és inspirációt szerezni pedig azért is üdvös 1848-ból, mert ekkor született meg a mai polgári Magyarország” – idézte az MTI Sulyok Tamást, aki hozzátette: az akkori nagy magyarok bátorságából és áldozatvállalásából fakad a haza szabadsága és jogrendje. Felidézte: már az első felelős magyar kormányban is egészen eltérő személyiségek voltak. „Példaképeinkké és hőseinkké mégsem a különvéleményük miatt váltak, hanem azért, mert a magyar érdekekért, a nemzet felemelése és a törvényesség védelme érdekében jártak el. Mindezt az összetartás felelősségével, az együtt munkálkodás szükségszerűségével, a nemzettel való sorsközösség vállalásával” – tette hozzá.
„A nemzeti egységnek nem az egyéni különbségeken és véleményeltéréseken túl kell léteznie, hanem mindezek mellett” – hangsúlyozta. Hozzátette: magyarnak lenni a másik magyar emberhez való tartozást jelent, akivel együtt vagyunk részei a nemzetnek. Történelmünk pedig megmutatta, hogy megtörve, megfogyva, sőt akár szétszakítva is össze lehet, és össze is tudunk kapaszkodni – hangsúlyozta. Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában adta át az elismeréseket. Az ünnepségen rész vett Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, valamint Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott többek között Dávid Gyula irodalomtörténésznek, műfordítónak, szerkesztőnek Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az egyetemes és az erdélyi magyar irodalomtörténet feltárásában elért eredményei, valamint példaértékű kulturális közéleti, könyvszerkesztői és művelődésszervezői tevékenysége elismeréseként.
Az 1928. augusztus 13-án a háromszéki Árapatakon született Dávid Gyulát a Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének fiatal tanársegédjeként a román kommunista rezsim koholt politikai vádak alapján több társával együtt elítélte az '56-os magyarországi forradalommal való szolidaritása, az 1956. november elsejei házsongárdi megemlékezés miatt. Politikai elítéltként Szamosújváron és a Duna-delta munkatáboraiban raboskodott 1957–1964 között. 1970–1992 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, valamint a kolozsvári szerkesztőség vezetője volt. 1991–1999 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, 1999 óta tiszteletbeli elnöke. 1991–1995 között az Erdélyi Múzeumot szerkesztette. 1992-től nyugdíjas, 2017-ig a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője volt.
Az idei Széchenyi-díjasok, valamint a Kossut-nagydíjjal és Kossuth-díjjal kitüntetettek névsora itt olvasható.
„Mindig megkerestek a különböző feladatok, szívesen vállaltam bármit, amiről úgy éreztem, hogy hasznossá válik” - jelentette ki Dávid Gyula. Az irodalomtörténésznek, 1956-os politikai elítéltnek tiszteletbeli professzori címet adományozott a Babeș-Bolyai Tudományegyetem és egyben megkövette egykori tanárát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!