Mi(lyen) a jó vers?

Mi(lyen) a jó vers?

Archív

Fotó: Gecse Noémi

A Költészet Napján – remélem – a T. Olvasót is az érdekli, hogy mi(lyen) a jó vers?

2018. április 11., 08:472018. április 11., 08:47

Engem is ez érdekel, immár 30 éve, össze is olvastam mindenfélét, de Kölcsey definíciójánál jobbat még nem találtam:

Idézet
harmoniás szavakba öntése a gondolattá érlelt érzeménynek”.

És kérem a T. Olvasót, hogy ne szaladjon meg mindjárt egy ilyen furcsa mondattól, hanem próbáljuk együttes erővel megérteni, hogy mire gondolhatott Kölcsey Berzsenyi temetésén.

Mert miről van szó? Ha a gondolat teng túl egy versben, akkor – gondolom – intellektuális líráról beszélhetünk; ha meg az érzemény, akkor szentimentális líráról. Ha pedig „csak” harmóniás szavak vannak egy szövegben, akkor valami olyasmit olvashat(t)unk, amivel az utóbbi bő harminc évben halálra untatták a magyar olvasót is.

Mi lenne hát az egyedül üdvözítő út? Őszintén megvallva: fogalmam sincs. Lehet, hogy nincs is ilyen. De az biztos, hogy Kölcsey tudott valamit: a harmóniás szavak–érzés–gondolat szentháromságának együtt kell érvényesülnie egy (jó) versben. Példákat is soroljak?

Az én rémületes kedvencem Arany Kertben című verse. Világos után vagyunk, totális kiábrándulás az emberből. Nem kizárt, hogy túl depressziós ez a vers.

Akkor viszont olvassuk el Vörösmarty A vén cigány című versét. A magyar irodalom legnagyobb verse. Szerintem. Világos után vagyunk, nagyhatalmak csatáznak a Közel-Keleten, eldöntendő, hogy ki a főnök a szemétdombon. De Vörösmartynál felcsillan valami reményféle is. (Kárhoztatták is érte az okos irodalomértők, mondván, hogy nem passzol a versben korábban leírtakhoz, de ebbe ne menjünk bele, mert ez már csak szakma...)

Szóval: van remény, igaz, hogy csak a távoli jövőben lesz jó, de jó lesz

(„Lesz még egyszer ünnep a világon, / Majd ha elfárad a vész haragja, / S a viszály elvérzik a csatákon...”). Ha viszont az lenne a kérdés, hogy én, versolvasóként mit idézek fel magamban, nemcsak a Költészet Napján, hanem akár esti imádság helyett is, akkor Füst Milán Este van című versét említeném. Ha a T. Olvasó is elolvassa, megérti majd, miért erre a gyönyörűségre szavaztam.

Lövétei Lázár László 

Füst Milán: Este van

Mire rám mutatnál: nem vagyok.
Akár a csillag, mely lefut a tétovák előtt: olyan volt életem.
Oly hamari volt csakugyan, oly gyors és hebehurgya ez a lét...
Bizony én el sem tudom hinni, hogy e kuszaság,
E hegyén-hátán bennem tornyosuló összevisszaság most nyugalomra tér.
S elrendeződik-e? – felelj rá hogyha tudsz.
Nagy ivben esteledik körülöttem mindenütt.
Az ég is tágúl, gömbölyűbb a föld
S mi apró-cseprő volt: felszívatik.
S egyetlen hang dong: hogy este van.
S egy ujj mutat az ég felé, hogy ott az én utam, mégiscsak ott,
Mert jó valék.
Mert rossz nem tudtam lenni... ama nagy parancsokat
Nem törtem meg, ha ingadoztam is...
Így volt-e, mondd? Felelj rá, hogyha tudsz.
S a borús ég is meghasad vigasztalásomúl, –
Egy kis derű is lám, mégiscsak jut nekem...
A messzeségben, ott, hol domborúl a Csendes Óceán
S mint órjás cet csillog a tenger háta,
Ott képzellek el zöld sziget és zöld árnyékaid, –
Hol többé semmi sincs. Ott ferdén fordul el
A föld a semmiség felé. Vigyél el még oda.
Még hazát is találok ott a vég előtt, én hontalan. Jöttöm hirére tán
Akiről álmodék, elémbe fut. Már várnak ott... s ez jól esik.
Így lesz-e, mondd? – Felelj rá, hogyha tudsz.  

(Nyugat, 1933.)

korábban írtuk

Olvasunk mi verset manapság? – előadások számos erdélyi városban a magyar költészet napja tiszteletére
Olvasunk mi verset manapság? – előadások számos erdélyi városban a magyar költészet napja tiszteletére

Versek csendülnek fel Erdély- és Partium-szerte szerdán, a magyar költészet napján, amelyet különféle rendezvényekkel ünnepelnek április 11-én, József Attila születése napján.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum
2024. április 09., kedd

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön

Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön
2024. április 09., kedd

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján

Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján
2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok