Hirdetés

Mi(lyen) a jó vers?

Archív •  Fotó: Gecse Noémi

Archív

Fotó: Gecse Noémi

A Költészet Napján – remélem – a T. Olvasót is az érdekli, hogy mi(lyen) a jó vers?

2018. április 11., 08:472018. április 11., 08:47

Engem is ez érdekel, immár 30 éve, össze is olvastam mindenfélét, de Kölcsey definíciójánál jobbat még nem találtam:

Idézet
harmoniás szavakba öntése a gondolattá érlelt érzeménynek”.

És kérem a T. Olvasót, hogy ne szaladjon meg mindjárt egy ilyen furcsa mondattól, hanem próbáljuk együttes erővel megérteni, hogy mire gondolhatott Kölcsey Berzsenyi temetésén.

Hirdetés

Mert miről van szó? Ha a gondolat teng túl egy versben, akkor – gondolom – intellektuális líráról beszélhetünk; ha meg az érzemény, akkor szentimentális líráról. Ha pedig „csak” harmóniás szavak vannak egy szövegben, akkor valami olyasmit olvashat(t)unk, amivel az utóbbi bő harminc évben halálra untatták a magyar olvasót is.

Mi lenne hát az egyedül üdvözítő út? Őszintén megvallva: fogalmam sincs. Lehet, hogy nincs is ilyen. De az biztos, hogy Kölcsey tudott valamit: a harmóniás szavak–érzés–gondolat szentháromságának együtt kell érvényesülnie egy (jó) versben. Példákat is soroljak?

Az én rémületes kedvencem Arany Kertben című verse. Világos után vagyunk, totális kiábrándulás az emberből. Nem kizárt, hogy túl depressziós ez a vers.

Akkor viszont olvassuk el Vörösmarty A vén cigány című versét. A magyar irodalom legnagyobb verse. Szerintem. Világos után vagyunk, nagyhatalmak csatáznak a Közel-Keleten, eldöntendő, hogy ki a főnök a szemétdombon. De Vörösmartynál felcsillan valami reményféle is. (Kárhoztatták is érte az okos irodalomértők, mondván, hogy nem passzol a versben korábban leírtakhoz, de ebbe ne menjünk bele, mert ez már csak szakma...)

Szóval: van remény, igaz, hogy csak a távoli jövőben lesz jó, de jó lesz

(„Lesz még egyszer ünnep a világon, / Majd ha elfárad a vész haragja, / S a viszály elvérzik a csatákon...”). Ha viszont az lenne a kérdés, hogy én, versolvasóként mit idézek fel magamban, nemcsak a Költészet Napján, hanem akár esti imádság helyett is, akkor Füst Milán Este van című versét említeném. Ha a T. Olvasó is elolvassa, megérti majd, miért erre a gyönyörűségre szavaztam.

Lövétei Lázár László 

Füst Milán: Este van

Mire rám mutatnál: nem vagyok.
Akár a csillag, mely lefut a tétovák előtt: olyan volt életem.
Oly hamari volt csakugyan, oly gyors és hebehurgya ez a lét...
Bizony én el sem tudom hinni, hogy e kuszaság,
E hegyén-hátán bennem tornyosuló összevisszaság most nyugalomra tér.
S elrendeződik-e? – felelj rá hogyha tudsz.
Nagy ivben esteledik körülöttem mindenütt.
Az ég is tágúl, gömbölyűbb a föld
S mi apró-cseprő volt: felszívatik.
S egyetlen hang dong: hogy este van.
S egy ujj mutat az ég felé, hogy ott az én utam, mégiscsak ott,
Mert jó valék.
Mert rossz nem tudtam lenni... ama nagy parancsokat
Nem törtem meg, ha ingadoztam is...
Így volt-e, mondd? Felelj rá, hogyha tudsz.
S a borús ég is meghasad vigasztalásomúl, –
Egy kis derű is lám, mégiscsak jut nekem...
A messzeségben, ott, hol domborúl a Csendes Óceán
S mint órjás cet csillog a tenger háta,
Ott képzellek el zöld sziget és zöld árnyékaid, –
Hol többé semmi sincs. Ott ferdén fordul el
A föld a semmiség felé. Vigyél el még oda.
Még hazát is találok ott a vég előtt, én hontalan. Jöttöm hirére tán
Akiről álmodék, elémbe fut. Már várnak ott... s ez jól esik.
Így lesz-e, mondd? – Felelj rá, hogyha tudsz.  

(Nyugat, 1933.)

korábban írtuk

Olvasunk mi verset manapság? – előadások számos erdélyi városban a magyar költészet napja tiszteletére
Olvasunk mi verset manapság? – előadások számos erdélyi városban a magyar költészet napja tiszteletére

Versek csendülnek fel Erdély- és Partium-szerte szerdán, a magyar költészet napján, amelyet különféle rendezvényekkel ünnepelnek április 11-én, József Attila születése napján.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
Hirdetés
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
2025. november 19., szerda

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának

2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának
Hirdetés
Hirdetés