Hirdetés

MaFeszt Szatmáron: nézői „pillanatfelvétel”, pozitív és vegyes benyomások az erdélyi magyar társulatok szemléjéről

MaFeszt

Az idei MaFeszt vándorfesztiválon tíz társulat lép fel, a szemlének a szatmári színház ad otthont

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni. Benyomásaink közt akadnak határozottan pozitívak és vegyesek is. A látottakat nézői, nem pedig kritikusi szemszögből közelítjük meg.

Kiss Judit

2026. március 06., 18:472026. március 06., 18:47

2026. március 09., 12:012026. március 09., 12:01

Remek lehetőséget kínál a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) 7. alkalommal szervezett vándorseregszemléje, a MaFeszt arra, hogy a néző egyazon helyszínen nyerjen rálátást az erdélyi színházak jelenlegi mozgásaira, előadásaira. A kibővült szövetség – amely az ország magyar kőszínházait immár szinte teljesen lefedi – tagtársulatai frissebb produkcióikkal érkeztek a Szatmárnémetiben zajló fesztiválra, az eseményeknek a házigazda Harag György Társulat ad otthont február 28-tól kezdődően március 9-ig.

MaFeszt: élénk fesztiválhangulat, pezsgő kulturális közeg

Az erdélyi magyar társulatok néhány előadását nyílt alkalmunk megtekinteni. Mindenképpen örömmel nyugtázható, hogy a vándorszemlén a nézők, de a résztvevő társulatok is bepillantást nyerhetnek az erdélyi színházi közeg dinamikájába, folyamataiba, minderről a fesztivál egyfajta „pillanatfelvételt”, „körképet” segít készíteni.

Hirdetés

A szatmári színház immár gyakorlott a több előadást, kísérőrendezvényt felsorakoztató eseménysorozatok szervezésében, rendszeresen tartanak miniévadokat.

Otthont adtak az Ifeszt Interetnikai Fesztiválnak, és másodszor a házigazdái a MaFesztnek, amelyen idén a helyi román társulat fellépésével együtt tíz erdélyi magyar teátrum produkcióit lehet megtekinteni. A gördülékeny szervezésnek, a szemle gazdag, változatos programjának, kísérőrendezvényeinek köszönhetően is élénk fesztiválhangulatot, pezsgő kulturális közeget teremtettek a szervezők.

A több helyszínen zajló eseményekre pedig a város közönségén kívül szerte Erdélyből érkeztek színháziak és nemcsak színháziak – ebben a cikkünkben nézői, nem pedig kritikusi meglátásokat fogalmazunk meg.

Az is örömre ad okot, hogy a MASZÍN kiváló alkalmakat teremt arra, hogy ha valaki képet szeretne kapni arról, mit kínálnak közönségüknek jelenleg az erdélyi társulatok, több szemlén is megtekintheti: ilyen a MaFeszt, a bukaresti magyar színházi fesztivál (BukFeszt néven), valamint az IFeszt (Interetnikai Színházi Fesztivál).

Barátból ellenség, vétkesből áldozat

A szatmári szemle kisebb és nagyobb városok színházainak előadásait is felvonultatta. A 2009-től működő kézdivásárhelyi társulat, az Udvartér Színház (korábban Városi Színház) Alexandru Popa kortárs román drámaíró darabjából készült előadásával mutatkozott be.

A boldogság titka című, párkapcsolati manipulációkat a középpontba helyező, háromszereplős pszichológiai komédia-dráma összetett színészi munkát kívánt a szereplőktől.

MaFeszt Galéria

Szűcs Ervin (m. v.), Gecse Noémi és Lung László Zsolt A boldogság titka című előadásban

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A Tóth Árpád által rendezett produkcióban a teátrumot vezető Lung László Zsolton kívül Szűcs Ervin, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, valamint Gecse Noémi lépett színpadra. A három figurának jórészt sikerül megteremtenie a csavaros fordulatok, morális dilemmák, lelki vívódások okozta feszült helyzetet. Lung László Zsolt és Szűcs Ervin árnyaltan formálja meg a régi barátok karaktereit, akiket szinte végig egy hajszál választ el attól, hogy barátokból ellenséggé váljanak – és végül tulajdonképpen azzá is válnak. Tanúi lehetünk annak, amint kiderül az őszinteségükről, hogy az valójában hazugság, pszichológiai csapdákat állítanak egymásnak, és végül mindketten vesztesekként, egy tragédia küszöbén találják magukat. Alexandru Popa fordulatosan, szellemesen megírt darabja ezen a feszült helyzeten keresztül szándékszik tükröt tartani mindannyiunknak:

mennyire vékony a jég morális gyengeségeink, emberi esendőségünk alatt.

A drámában pedig felszínre törnek a barátság árnyoldalai, a lélek sötét háttérmozgásai, amikor az árulás, a cselszövés, a megtévesztés kormányozza a cselekedeteket. A színészeknek sikerül megjeleníteniük a rendkívül összetett viselkedésformákat, sőt, „megtéveszteniük” a nézőt:

a Lung László Zsolt által megformált Tom, valamint a Szűcs Ervin által megformált Dávid alakja úgy válik bűnösből áldozattá ás áldozatból vétkessé, hogy a néző „elhiszi” azt is, amikor a szereplő „hazudik”, és azt is, amikor fellebbenti a fátylat végül az igazságról.

MaFeszt Galéria

Tom (Lung László Zsolt) és David (Szűcs Ervin) barátsága ingoványos talajra kerül a kézdivásárhelyi színház A boldogság titka című előadásában

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Örvendetes, hogy a kézdivásárhelyi teátrum is tagja a MASZÍN-nek, így a nemcsak a háromszéki város közönsége, de a szövetség seregszemléin jelenlevők is megismerhetik a színház előadásait.

„Székely öko-románc”: a kevesebb több lehetett volna

A MASZÍN-hez frissen csatlakozott sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház több előadással érkezett a szatmári szemlére. Az egyik a produkció a Radu Afrim által írt és rendezett Kommuna – Székely öko-románc című, tavaly decemberben bemutatott előadás, amely vegyes benyomásokat kelthet a nézőben. (Radu Afrim hosszú ideje dolgozik erdélyi magyar társulatokkal, több ízben írt-rendezett a háromszéki teátrumnál is.)

MaFeszt Galéria

Kónya Ütő-Bence, a Kommuna című előadás főszereplője Huba, a muzsikus szerepében

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A Kommunát maga a rendező írta,

a „sztori” egyfajta abszurd „görbe tükröt” szándékszik tartani az alcím szerint a „székelyföldi mentalitás”, de tulajdonképpen mint kiderül, nemcsak a székelyföldi valóság, hanem romániai, sőt globális világunk jelene elé.

Hiszen olyan általános érvényű kérdésfelvetések is megjelennek, mint

  • a környezetvédelem színe és fonákja,
  • a változástól való félelem,
  • a hagyományhoz való ragaszkodás mint szertefoszló nosztalgia, sőt, az elmúlás metaforája,
  • az evilág-túlvilág, valamint a képzelet és valóság közt elmosodó határvonalak.
MaFeszt Galéria

Sejtelmes, esztétikaliag magas minőségű a Kommuna című előadás látványvilága

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Hangsúlyosan jelennek meg benne a székely mentalitást, a Székelyföldnek a múlthoz, jelenhez, a toleranciához és egyebekhez való viszonyulását ironikusan felvázoló megközelítések, és a mai (romániai és nemcsak romániai) embernek az ökológiához, az elmúláshoz, a változáshoz való sokszor ellentmondásos viszonya sejlik föl.

A Kommuna egyszerre válik vonzóvá és taszítóvá a néző számára.

A Radu Afrim rendezte produkció tetszetős és vonzó elsősorban azért, mert a társulat gigászi, briliáns színészi teljesítményt ragyogtat fel: a színpadra lépő művészek kivétel nélkül kimagasló teljesítményt nyújtanak, „verhetetlenek”, ami a komplex játékosságot, a gyors átváltozásokat, a magas nívójú mozgáskultúrát, a beszédtechnikát, a székely nyelvjárás megjelenítését illeti.

MaFeszt Galéria

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Kommuna – Székely öko-románc című produkciója

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

De szintén dicséret illeti az előadás látványvilágát, amely megteremt sejtelmességet, a képzelet és valóság határán ellensúlyozó átmeneteket, rejtelmes fényeket és légmozgásokat.

És a zenei világ is erőteljes, összetett – akár a főszereplő Hubát zseniálisan megformáló Kónya-Ütő Bence által megszólaltatott hangszerekre gondolunk, akár a zenei rész szintén általa jegyzett többi részére.

Az erdő közepén található régi kúriában játszódó bizarr történések, a régi ház egymás után felbukkanó új bérlői és azok élettörténetei, a ház halott tulajdonosa szellemének „élő” jelenléte izgalmas, a valóság és képzelet elmosódott határain „egyensúlyozó” sztorit ígérhetne. A néző azonban a három és fél órás produkciónak még a feléig sem érkezett, és

már belefáradt a szövevényes, sok helyen túlírt és túlbonyolított, lépten-nyomon poénokkal megtűzdelt jelenetekbe. Úgy tűnik, hogy a darab írója-rendezője nem mérlegel megfontoltan és nem hívja segítségül az arányérzéket:

mi az, ami kihagyható lenne az előadásból, ami nélkül amúgy is „átadható lenne egy üzenet”. Az előadásban sűrűn egymás után sorjáznak a poénok, gyorsan következnek az átváltások, lélegzethez sem jut sem a színész, sem a néző, máris egymásba „ágaznak át” az egyes történetek.

MaFeszt Galéria

A sepsiszentgyörgyi színház előadása Radu Afrim rendezésében

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Bár poétikus és humoros a nyelvezet, fárasztóvá, túlzsúfolttá válik mindaz, ami a színpadon történik.

A nézőnek az az érzése: mindez túl sok, a kevesebb mindenképpen több lett volna, talán feleennyi poénnal és feleennyire túlbonyolított, szövevényes sztorival is jól sikerült produkció kerekedhetett volna

– főként azért, mert ilyen remekbe szabott színészi teljesítménnyel már nyert ügye lehet egy előadásnak. De térjünk vissza az „üzenethez”: az is gondot okoz a nézőnek, hogy a darab vonalvezetésének tulajdonképpen nincsen fókusza és tengelye, a poénok és sztorik egymástól szinte független életet élve, szétszórva „röpködnek a levegőben”, nincsen határozott „gerince” a darabnak. A minden dráma alapját képező, elengedhetetlen valódi konfliktus pedig itt hangsúlytalan és elmosódott. Úgy tűnik, az író-rendező önfeledten, olykor öncélúan lubickol saját ötleteiben, anélkül, hogy valóban felfűzné azokat valami olyan szálra, ami összefogná a szerteágazó történet-alapanyagot. Nézői benyomás, hogy

Afrim önálló világot akart teremteni a valóság, a képzelet, az élet és halál különféle dimenzióinak az összeszövésével, de sajnos, mivel nem találni az igazi kiindulópontot, és nem látszik az igazi végpont sem, ahová eljuthatna, a „szuverén” világ a végén nem teremtődik meg – inkább egyfajta káosz születik helyette.

Kár az előadásért és főként a színészi energiáért, hiszen amit a szentgyörgyi társulat művészei felragyogtattak a színpadon, ezzel a befektetéssel, egy koherensebb alapanyaggal minden tekintetben nagyszerű előadásról beszélhetnénk.

korábban írtuk

UNITER: Tompa Gábor életműdíjat kap, számos magyar előadás és szakember a jelöltek listáján
UNITER: Tompa Gábor életműdíjat kap, számos magyar előadás és szakember a jelöltek listáján

Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.

Interaktív, azaz az manipulációs játszmák erőteljes drámája

Természetesen a házigazda Harag György Társulat is több előadását megmutatta a szemle közönségének. Többek közt a Bocsárdi László által rendezett Soprót, amely frissen kapott négy UNITER-jelölést (az előadásról írt cikkünk itt található), a Kolhaas című produkciót, valamint az Interaktív című stúdióelőadást. Varga Lóránt budapesti kortárs szerző darabjának, az Interaktívnak az ősbemutatóját 2023-ban tartotta a társulat, az előadás pedig most is rendkívül erőteljes és élő: a szűk térben a szereplők közt megszülető intenzív, szinte tapintható feszültség is magával ragadóvá teszi.

MaFeszt Galéria

Tapsrend a Harag György Társulat Interaktív című előadása végén

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A nézőtől mindössze pár méternyire játszó színészek játéka is „felhangosítja” az emberi manipulációs és hatalmi játszmák hatásmechanizmusát – ugyanis ez a dráma elsősorban a hatalomvágy által vezérelt manipuláció drámája.

Milyen eszközökkel képes és hajlandó az ember a saját szándékai szolgálatába állítani másokat, átrendezni a „sakktáblát”, egy közösséget és a hatalmi viszonyokat? A magyarországi Lendvai Zoltán, aki számos alkalommal rendezett a szatmári színháznál, biztos kézzel vitte színre a tanári közösségben létrejövő feszültséget, az irányítási kényszer mozgatta játszma drámáját.

Egy iskolai kórus kiszállásán követhetjük nyomon az énekkart kísérő öt tanár estéjét: lazítanak, fogy az otthonról hozott házi pálinka, és ahogy telik az idő, amint könnyedebbé válik a hangulat, egyre erőteljesebb, sarkosabb, egymásnak ellentmondóbb vélemények hangzanak el szigorról, nehezen kezelhető gyerekekről, kiégésről, a pedagóguslét buktatóiról, a dominanciáról. Annyira élessé válnak a véleménykülönbségek, hogy később összeütközéshez, a múlt sebeinek feltépéséhez, személyes konfliktusok felerősödéséhez, sőt, olykor fizikai erőszakhoz is vezetnek. A feszült helyzetben az öt szereplő egyre inkább megmutatja valódi lelki mozgatórugóit, valódi énjét.

MaFeszt Galéria

Nagy Csongor Zsolt és Varga Sándor az Interaktív című szatmári előadásban

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Odáig fajulnak az események, hogy a Nagy Csongor Zsolt által alakított történelemtanár ravasz, alattomos, manipulatív eszközökkel le akarja mondatni az igazgatót (Varga Sándor) két női kollégája (Méhes Kati, az igazgatóhelyettes, valamint Rappert-Vencz Stella, a karvezető) segítségével, és el akarja távolítani az iskolából a matematika-tanárnőt (Bogár Barbara). Amikor kiderül, hogy próbálkozása sikertelen, a történelemtanár őszintén, Hitler beszédeit és a diktátor alakját is megidézve fedi fel valódi szándékait.

Nagy Csongor Zsolt a tőle már megszokott, elsöprő belső energiával mozgatja az előadás szálait, és erőteljes játékának is köszönhetően a végén az emberi figurák helyett szinte csak a puszta erőszak és hatalomvágy marad a színpadon.

Lendvai Zoltán rendezése és az öt színész játéka egyre fokozza és egyenletesen fenntartja a feszültséget. Kiemelendő Méhes Kati alakítása: a tanításban megfáradt, kiégett igazgatóhelyettes, a régi szigorú rend híve és képviselője, akiről egyre több dolog derül ki, és aki képtelen a múltjával való szembesülésre – a kényszerű szembesítés azonban kibontja személyisége rejtett rétegeit. Bogár Barbara lendületes játéka, valamint a két másik színész, Rappert-Vencz Stella és Varga Sándor alakformálása is hozzájárul ahhoz, hogy az Interaktív hatásos, megdöbbentő előadásként maradjon meg a néző emlékezetében. Ugyanakkor dicséretes a Harag György Társulat azon szándéka, hogy kortárs darabok ősbemutatóival segítik az új magyar drámairodalom fejlődését.

A MaFeszt részletes programja és további részletek itt találhatóak.

MaFeszt Galéria

Könyvbemutatók és kerekasztal-beszélgetések is szerepeltek a színházi szemle programjában

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

korábban írtuk

Három erdélyi társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez
Három erdélyi társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez

Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 22., szerda

Bajor Andor írásainak titokzatossága kihívás az olvasó számára – Egyed Emese a kolozsvári konferencia hozadékairól

Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.

Bajor Andor írásainak titokzatossága kihívás az olvasó számára – Egyed Emese a kolozsvári konferencia hozadékairól
Hirdetés
2026. április 22., szerda

Ritkán látható fotókkal emlékezik a 100 éve született filmcsillagra a kolozsvári TIFF

A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.

Ritkán látható fotókkal emlékezik a 100 éve született filmcsillagra a kolozsvári TIFF
2026. április 19., vasárnap

Újra székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház

A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.

Újra székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház
2026. április 19., vasárnap

Kitüntette a kultúra területén jeleskedőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.

Kitüntette a kultúra területén jeleskedőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján

A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.

Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján
2026. április 14., kedd

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2026. április 14., kedd

Lírai sors: 140 éve született Aradon a magyar irodalom legelégikusabb költője, Tóth Árpád

Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.

Lírai sors: 140 éve született Aradon a magyar irodalom legelégikusabb költője, Tóth Árpád
Hirdetés
2026. április 14., kedd

Bajor Andor életműve előtt tisztelegnek Kolozsváron

Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.

Bajor Andor életműve előtt tisztelegnek Kolozsváron
2026. április 13., hétfő

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait mutatják be Nagyváradon

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait mutatják be Nagyváradon
2026. április 11., szombat

Kalotaszegről indult, háromszázezerig jutott a Magyar menyegző

Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.

Kalotaszegről indult, háromszázezerig jutott a Magyar menyegző
Hirdetés
Hirdetés