Fotó: Képernyőmentés
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
2025. március 14., 22:412025. március 14., 22:41
2025. március 14., 23:372025. március 14., 23:37
Március 15-e, a magyar nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat kapott Petrás Mária népdalénekes és keramikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A rangos állami kitüntetést Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a moldvai csángó kultúra páratlan dalkincsének megőrzését és autentikus megszólaltatását szolgáló előadóművészete, valamint a tradicionális témák iránt különösen fogékony keramikusművészi munkája elismeréseként kapta.
Petrás Mária a moldvai csángó magyarság egyik legismertebb képviselője, aki több évtizede fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy a magyar népzenei örökség ezen különleges ága fennmaradjon és minél szélesebb közönséghez eljusson. Népdalénekesként a csángó dallamvilág egyik leghitelesebb tolmácsolója, akinek előadásmódja egyszerre őrzi az ősi hagyományokat és szólítja meg a mai hallgatóságot.
Művészi tevékenysége azonban nem merül ki az éneklésben: keramikusként is kimagasló életművet hozott létre. Alkotásai a keresztény szellemiséget, a csángó ornamentikát és a magyar népművészet ősi motívumkincsét ötvözik. Szobrai, domborművei és edényei egyaránt az egyetemes magyar kultúra szerves részei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!