Valóra válik az álom. Áprilistól újra megcsodálhatja a nagyközönség Feszty Árpád remekművét
Fotó: Aradihírek.ro
Feszty Árpád monumentális hármas képét, a Krisztus temetését több mint fél évszázadnyi szünet után újra kiállítják Aradon. A kiállítást a Kölcsey Egyesület kezdeményezte, amelynek ügyvezető elnökét, Berecz Gábort kérdeztük.
2019. január 16., 12:352019. január 16., 12:35
2019. január 16., 12:372019. január 16., 12:37
Régi álma teljesül az aradi Kölcsey Egyesületnek azzal, hogy Feszty Árpád Krisztus temetése című, monumentális hármas képét végre-valahára – miután több mint fél évszázadot töltött egy pincehelyiségben – restaurálták, és nemsokára kiállítják az Arad Megyei Múzeum második emeleti kiállítótermében.
Berecz Gábor, a kulturális egyesület ügyvezető elnöke a Krónikának elmondta,
amelyet Nagyszebenben helyi és budapesti szakemberek restauráltak, és a hatalmas festményt már „hazaszállították” Aradra.
Feszty triptichonja a Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került a Maros-parti városba a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként; az 1950-es évek végéig volt látható Aradon, azután letakarták, 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú képet a kommunista hatalom, így a nagyközönség azóta sem láthatta.
Berecz Gábor azt is elmondta, reményeik szerint
amelynek vezetősége maximális jóindulattal és segítőkészséggel viszonyul a Feszty-kép kiállításához.
„A második emeleti kiállítóteret, ahol majd elhelyezik a képet, már rendbe hozták, kifestették, még meg kell várni, hogy hat hónap elteljen a festés óta, ez március végén telik le. Speciális világítást és állandó hőmérsékletet kell biztosítani a festmény kiállításához, a múzeum most intézkedik, hogy mindez megvalósuljon. Szerettük volna húsvét előtt kiállítani, még nem tudjuk pontosan, hogy így történik-e” – mondta Berecz Gábor.
a mű tulajdonképpeni címe A magyarok bejövetele, amely körpanoráma a honfoglalásról, és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. Feszty Firenzében festette a Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indított. 1913-ban került Aradra az alkotás.
A Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármas képnek mint az egyik legjelentősebb aradi műkincsnek az újbóli kiállítását. Az ötletet támogatta a város, a múzeum és a megyei önkormányzat, így 2017 márciusában lekerült a csévékről a triptichon magyarországi és romániai restaurátor-szakemberek szerint meglepően jó állapotban. Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, tematikája és méretei miatt is értékes. Ugyanakkor az aradi magyarságnak érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!