2011. december 19., 07:242011. december 19., 07:24
„A kötet hiánypótló jelleggel bír, nehéz ugyanis dokumentálni a színházat, a színészi tevékenységet. A szerző, Dehel Gábor nem egyszerűen a mikrofonállvány szerepét tölti be, hanem látványos, interaktív folyamatot tár az olvasó elé” – magyarázta az est házigazdája. „Rengeteget kaptam az élettől, André Gide szavaival élve már a születésem előtt is élni vágytam, az élet és színház szavakat pedig minden levelemben, írásomban nagy kezdőbetűvel írom.
Ez nem a búcsú pillanata, csupán az arrafelé vezető út kezdete. Habár senkit sem hibáztathatok emiatt, nagyon sajnálom, hogy elszakadtam a színháztól, az itt kiteljesedő következő nemzedéktől” – fogalmazott az eseményen jelenlévő Bisztrai Mária, aki 34 éven keresztül volt a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1969-től 1985-ig pedig az intézmény igazgatója. Dehel Gábor a bemutatón hangsúlyozta: a színművésznő sorsa olyan korszakban teljesedett ki, amikor a célzatos félretájékoztatás programszerű volt.
„Számos, a célnak ellentmondó eszközt és bizonyítékot semmisítettek meg, a kulturális élet fontos személyiségei és dokumentumai kallódtak el. A könyv segítségével az eltűnt arcokat szeretnénk felidézni” – mutatott rá a szerző. Mint mondta, Bisztrai Mária eleinte vonakodva fogadta a beszélgetőkönyv ötletét, gondolkodási időt kért. „Próbákat tartottunk, lubickoltunk az emlékekben, végül beindult a felidézések láncreakciója. A művésznő végig határozott volt és udvarias, holott a több évtizedes emlékek felidézése pszichikai és szellemi megerőltetést jelent” – emlékezett vissza Dehel Gábor.
Demény Péter, a kötet szerkesztője kifejtette: Bisztrai Mária különleges pályát tudhat maga mögött, amely tele van kimagasló szerepekkel, bonyolult küzdelmekkel. „Nem puszta túlélő, több mint talpon maradt személyiség, tapasztalatait a legnagyobb intellektuális fokon dolgozta fel” – magyarázta Demény. A könyv előszavát író Kötő József ugyanakkor hozzátette: a színésznő nagysága szakmával szemben tanúsított alázatával, művészetszeretetével magyarázható, Bisztrai Mária ugyanis nem rutinosan, tapasztalatból játszott, hanem minden helyzetben az adott pillanatot élte meg.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok